F�v�ros

Bujumbura

Elhelyezked�s:
Afrika k�zep�n, Tanz�nia, Ruanda �s a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g k�z�tt

Ter�let
teljes: 27.830 km²
sz�razf�ld: 25.650 km²
v�z: 2.150 km²

Tengerpart:
0 km

�ghajlat:
ter�letileg v�ltoz�kony, a hegyvid�keken ink�bb m�rs�kelt, t�bb csapad�kkal, m�shol forr� �s sz�raz �ltal�nosan.

Magass�gi pontok:
legalacsonyabb: Tanganyika t� 772 m
legmagasabb: Heha 2670 m

Term�szeti er�forr�sok:
nikkel, ur�n, kobalt, r�z, platina, vanadium, tant�l, arany, m�szk�, kaolin, v�zenergia

Term�f�ld:
m�velhet� ter�let: 35.57%
m�velt ter�let: 13.12%
egy�b: 51.31% (2005)

K�rnyezetv�delmi egyezm�nyek:
tagja: Biodiversity, Climate Change, Climate Change-Kyoto Protocol, Desertification, Endangered Species, Hazardous Wastes, Ozone Layer Protection, Wetlands

N�pess�g:
9.863.117      (2010. j�lius)

Korszerkezet:
0-14 �v k�z�tt: 46.1% (f�rfi 2.286.245/n� 2.261.524)
15-64 �v k�z�tt: 51.4% (f�rfi 2.498.996/n� 2.570.851)
65 �v felett: 2.5% (f�rfi 98.189/n� 147.312) (2010)

N�pess�g n�veked�si r�ta:
3.561% (2010)

Bev�ndorl�si r�ta:
4,06 bev�ndorl�/1000 ember (2010)

Nemek ar�nya:
sz�let�skor: 1.03 f�rfi/n�
15 �v alatt: 1.01 f�rfi/n�
15-64 �v k�z�tt: 0.97 f�rfi/n�
65 �v felett: 0.67 f�rfi/n�
teljes n�pess�g: 0.98 f�rfi/n� (2010)

V�rhat� �tlag�letkor:
teljes n�pess�g: 58.29 �v
f�rfi: 56.7 �v
n�: 59.98 �v (2010)

Nemzetis�g:
burundi

Etnikumok:
hutu 85%, tuszi14%, twa 1% (eur�paiak sz�ma 3000-re, a d�l-�zsiaiak� 2000-re tehet�)

Vall�s:
kereszt�ny 67% (r�mai katolikus 62%, protest�ns 5%), t�rzsi vall�sok 23%, muzulm�n 10%

Nyelv:
hivatalos a francia �s a kirundi, de besz�lik m�g a szuah�lit is

Orsz�g neve:
Burundi K�zt�rsas�g

�llamforma:
k�zt�rsas�g

K�zigazgat�s:
17 tartom�ny: Bubanza, Bujumbura Mairie, Bujumbura Rurale, Bururi, Cankuzo, Cibitoke, Gitega, Karuzi, Kayanza, Kirundo, Makamba, Muramvya, Muyinga, Mwaro, Ngozi, Rutana, Ruyigi

F�ggetlens�g:
1962. j�lius 1. (Belgium alatt �ll� ENSZ-igazgat�st�l)

Alkotm�ny:
2005. febru�r 28.

V�laszt�jog:
�ltal�nos (18 �v felett)

V�grehajt� hatalom:
�llam- �s korm�nyf�: Pierre NKURUNZIZA (2005. augusztus 26. �ta), k�t helyettese van egy hutu, Gabriel NTISEZERANA (2007. febru�r 9. �ta) �s egy tuszi, Yves SAVINGUVU (2007. november 9. �ta).
Korm�ny: a kabinet tagjait az �llamf� nevezi ki
V�laszt�s: az �llamf�t 5 �vre v�lasztj�k k�zvetlen�l, utols� voksol�s 2005 febru�rj�ban volt (m�dos�tott�k az alkotm�nyt, az �j rendelkez�s szerint az eln�k �jrav�laszt�s�hoz a parlament 2/3-os j�v�hagy�sa kell).
Eredm�nyek: Pierre NKURUNZIZA 151-9-ban �jrav�lasztva

T�rv�nyhoz�s:
K�tkamar�s parlament: a Nemzetgy�l�s (Assemblee Nationale) 100 tagj�t (60 hutu �s 40 tuszi harmaduk k�telez�en n�) k�zvetlen�l 5 �vre v�lasztj�k. A Szen�tus 54 tagja, akik k�z�l 34-et deleg�lnak, 20-at pedig v�lasztanak, szint�n �t �vre nyerik el mand�tumukat.
V�laszt�sok: az utols� voksol�s a Nemzetgy�l�sben 2005. j�lius 4-�n, a Szen�tusban 2005. j�lius 29-�n volt.
Eredm�nyek: Nemzetgy�l�s – p�rtonk�nt sz�zal�kban: CNDD-FDD 58.6%, FRODEBU 21.7%, UPRONA 7.2%, CNDD 4.1%, MRC-Rurenzangemero 2.1%, egy�b 6.2%; mand�tumonk�nt - CNDD-FDD 59, FRODEBU 25, UPRONA 10, CNDD 4, MRC-Rurenzangemero 2; Szen�tus mand�tumonk�nt: CNDD-FDD 30, FRODEBU 3, CNDD 1.

Igazs�gszolg�ltat�s:
Legfels�bb B�r�s�g, Alkotm�nyb�r�s�g

P�rtok �s politikai vezet�k:
Burundi Democratic Front (FRODEBU) [Leonce NGENDAKUMANA]; National Council for the Defense of Democracy, Front for the Defense of Democracy (CNDD-FDD) [Jeremie NGENDAKUMANA]; Unity for National Progress (UPRONA) [Aloys RUBUKA]

Nemzetk�zi szervezetek tagja:
ACCT, ACP, AfDB, AU, CEPGL, COMESA, EAC, FAO, G-77, IBRD, ICAO, ICCt, ICRM, IDA, IFAD, IFC, IFRCS, ILO, IMF, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITU, ITUC, MIGA, NAM, OIF, OPCW, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UNWTO, UPU, WCO, WHO, WIPO, WMO, WTO

Gazdas�g
Burundi egy term�szeti er�forr�sokban szeg�ny, fejletlen iparral �s ki�p�letlen szolg�ltat�si h�l�zattal b�r� orsz�g. Lakoss�g�nak fele a mez�gazdas�gi szektorban dolgozik, melynek term�keire, illetve azok feldolgoz�s�ra alapul a teljes nemzetgazdas�g 90%-a. A komoly etnikai konfliktusokkal terhelt orsz�gban a tuszi kisebbs�g rendelkezik a legj�vedelmez�bb �gazatok (k�v� �s tea �ltetv�nyek-�zemek) felett, s�t korm�nyzati t�ls�lyukat kihaszn�lva tov�bbi p�nzekkel teszik azokat m�g piack�pesebb�. A polg�rh�bor� hat�sai m�g mindig �rezhet�ek a gazdas�gban, az infrastrukt�ra lerombol�d�sa, a beruh�z�sok elmarad�sa komoly g�tat szab a fejleszt�sek-beruh�z�sok el�. Burundi kereskedelmi kapcsolatai jelenleg kialakul�ban vannak, a region�lis fesz�lts�gek (�sszet�z�sek Ruand�val �s a Kong�i DK-val) old�d�sa m�g zajlik. A Vil�gbank jelent�s �sszegekkel j�rul a h�bor�s k�rok helyre�ll�t�s�hoz, illetve a sz�ks�gszer� beruh�z�sokhoz (v�zh�l�zat, iskol�k, korh�zak, stb.).

GDP n�veked�si r�ta:
3.2% (2009)

GDP – szektorok szerint:
mez�gazdas�g: 33.4%
ipar: 20.7%
szolg�ltat�sok: 45.9% (2009)

Munkaer� – szektorok szerint:
mez�gazdas�g: 93.6%
ipar: 2.3%
szolg�ltat�sok: 4.1% (2002)

Ipar:
textil- �s cip�ipar, szappangy�rt�s, g�p�sszeszerel�s, �lelmiszeripar

Export partnerek:
N�metorsz�g 31.3%, Pakiszt�n 6.8%, Belgium 5.8%, Sv�dorsz�g 4.3%, Ruanda 4.3%, Franciaorsz�g 4.2%, Szud�n 4% (2007)

Import partnerek:
Sza�d-Ar�bia 17%, Kenya 11.4%, Belgium 8.7%, Franciaorsz�g 6.1%, Uganda 5.4%, N�metorsz�g 5.4%, India 4.8%, Pakiszt�n 4.2% (2007)

Rep�l�terek:
8 (2009)

Hader� nemek:
Nemzeti V�delmi Er�k (Forces de Defense Nationales, FDN), Csend�rs�g

Hadi kiad�sok doll�rban:
A GDP 5.9%-a (2006)

/afrikatanulm�nyok.hu/