F�v�ros

Malabo

Elhelyezked�s:
Nyugat-Afrik�ban, a Biafrai-�b�lben Kamerun �s Gabon k�z�tt

Ter�let
teljes: 28.051 km²
sz�razf�ld: 28.051 km²
v�z: 0 km²

Tengerpart:
296 km

�ghajlat:
tr�pusi, forr� �s sz�raz eg�sz �vben

Magass�gi pontok:
legalacsonyabb: Atlanti-�ce�n 0 m
legmagasabb: Pico Basile 3.008 m

Term�szeti er�forr�sok:
k�olaj, f�ldg�z, fa, arany, bauxit, gy�m�nt, tant�l, homok, agyag

Term�f�ld:
m�velhet� ter�let: 4.63%
m�velt ter�let: 3.57%
egy�b: 91.8% (2005)

K�rnyezetv�delmi egyezm�nyek:
tagja: Biodiversity, Climate Change, Climate Change-Kyoto Protocol, Desertification, Endangered Species, Hazardous Wastes, Law of the Sea, Marine Dumping, Ozone Layer Protection, Ship Pollution, Wetlands

N�pess�g:
633,441 (2010. j�lius)

Korszerkezet:
0-14 �v k�z�tt: 41.9% (f�rfi 134,823/n� 130,308)
15-64 �v k�z�tt: 54% (f�rfi 167,820/n� 174,238)
65 �v felett: 4.1% (f�rfi 11,574/n� 14,678) (2010)

N�pess�g n�veked�si r�ta:
2.703% (2010)

Bev�ndorl�si r�ta:
nincs adat (2010)

Nemek ar�nya:
sz�let�skor: 1.03 f�rfi/n�
15 �v alatt: 1.03 f�rfi/n�
15-64 �v k�z�tt: 0.97 f�rfi/n�
65 �v felett: 0.78 f�rfi/n�
teljes n�pess�g: 0.99 f�rfi/n� (2010)

V�rhat� �tlag�letkor:
teljes n�pess�g: 61.61 �v
f�rfi: 60.71 �v
n�: 62.54 �v (2010)

Nemzetis�g:
egyenl�t�i-guineai

Etnikumok:
fang 85.7%, bubi 6.5%, mdowe 3.6%, annobon 1.6%, bujeba 1.1%, egy�b 1.4% (1994)

Vall�s:
t�bbs�g�ben kereszt�nyek, f�k�nt r�mai katolikusok

Nyelv:
hivatalos a spanyol �s a francia

Orsz�g neve:
Egyenl�t�i-guineai K�zt�rsas�g

�llamforma:
k�zt�rsas�g

K�zigazgat�s:
7 provincia: Annobon, Bioko Norte, Bioko Sur, Centro Sur, Kie-Ntem, Litoral, Wele-Nzas

F�ggetlens�g:
1968. okt�ber 12. (Spanyolorsz�gt�l)

Alkotm�ny:
1991. november 17. (m�dos�tva 1995-ben)

V�laszt�jog:
18 �v felett �ltal�nos

V�grehajt� hatalom:
�llamf�: Teodoro OBIANG NGUEMA MBASOGO (1979. augusztus 3. �ta)
Korm�nyf�: Ignacio Milan TANG (2008. j�lius 8. �ta)
Korm�ny: a kabinet tagjait az �llamf� nevezi ki
V�laszt�s: az �llamf�t 7 �vre v�lasztj�k k�zvetlen�l, utols� voksol�s 2002 december�ben volt.
Eredm�nyek: Teodoro OBIANG NGUEMA MBASOGO 97.1%, Celestino Bonifacio BACALE 2.2%

T�rv�nyhoz�s:
Az egykamar�s N�pekh�za (Camara de Representantes del Pueblo) 100 tagj�t k�zvetlen�l 5 �vre v�lasztj�k
V�laszt�sok: az utols� voksol�s 2008. m�jus 4-�n volt
Eredm�nyek: mand�tumonk�nt – PDGE 89, EC 10, CPDS 1.

Igazs�gszolg�ltat�s:
Legfels�bb B�r�s�g

P�rtok �s politikai vezet�k:
Convergence Party for Social Democracy (CPDS) [Placido MIKO Abogo]; Democratic Party for Equatorial Guinea (PDGE) [Teodoro OBIANG NGUEMA MBASOGO]; Party for Progress of Equatorial Guinea (PPGE) [Severo MOTO]; Popular Action of Equatorial Guinea (APGE) [Miguel Esono EMAN]; Popular Union (UP).

Nemzetk�zi szervezetek tagja:
ACP, AfDB, AU, BDEAC, CEMAC, CPLP, FAO, FZ, G-77, IBRD, ICAO, ICRM, IDA, IFAD, IFC, IFRCS, ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, ITSO, ITU, MIGA, NAM, OAS (megfigyel�), OIF, OPCW, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UNWTO, UPU, WFTU, WHO, WIPO, WTO (megfigyel�)

Gazdas�g
Az orsz�g m�ret�hez k�pest hatalmas k�olaj �s f�ldg�z lel�helyek felfedez�se ut�n Egyenl�t�i-Guinea gazdas�ga vir�gz�snak indult. Az addig meghat�roz�  mez�gazdas�g ugyan n�mileg h�tt�rbe szorult, azonban a lakoss�g d�nt� t�bbs�ge ma is hal�szatb�l, fakitermel�sb�l �s k�kusztermeszt�sb�l �l. A Vil�gbankt�l �s az IMF-t�l �rkez� nemzetk�zi seg�lyek 1993-ban v�gleg elapadtak, els�sorban az orsz�gban tapasztalhat� korrupci� k�vetkezt�ben, mely m�ig akad�lyozza Egyenl�t�i-Guinea �tfog� fejl�d�s�t, a lakoss�g �letsz�nvonal�nak re�lis n�veked�s�t. A politikai �s a gazdas�gi elit �sszefon�d�sa s�lyos vissza�l�seket eredm�nyez az oly j�vedelmez� olaj- �s f�ldg�zkitermel�s ter�let�n. Az orsz�g egy f�re es� GDP-je vil�gszinten is kiemelked�, a val�s t�rsadalmi helyzetet azonban a legkev�sb� sem t�kr�zi mindezt.  

GDP n�veked�si r�ta:
5.3% (2009)

GDP – szektorok szerint:
mez�gazdas�g: 2.3%
ipar: 93.7%
szolg�ltat�sok: 3.9% (2009)

Ipar:
k�olaj �s f�ldg�z kitermel�s, illetve feldolgoz�s, hal�szat

Export partnerek:
USA 30.31%, K�na 12.54%, Jap�n 9.21%, Spanyolorsz�g 7.5%, D�l-Korea 7.1%, Tajvan 5.63%, Olaszorsz�g 5.38%, Hollandia 4.09% (2009)

Import partnerek:
K�na 19.97%, USA 17.28%, Spanyolorsz�g 14.94%, Franciaorsz�g 9.49%, Elef�ntcsontpart 6.34%, Olaszorsz�g 5.02% (2009)

Rep�l�terek:
7 (2009)

Hader� nemek:
Nemzeti G�rda: Sz�razf�ldi Er�k, Haditenger�szet, L�gier�k