F�v�rosa

Kair�

Elhelyezked�s:
�szak-Afrika, L�bia �s a G�zai �vezet k�z�tt, d�len hat�ros Szud�nnal

Ter�let
teljes: 1.001.450 km²
sz�razf�ld: 995.450 km²
v�z: 6.000 km²

Tengerpart:
2.450 km

�ghajlat:
Forr�, sz�raz nyarak �s m�rs�kelt telek

Magass�gi pontok:
legalacsonyabb: Qattara Depression -133 m
legmagasabb: Mount Catherine 2.629 m

Term�szeti er�forr�sok:
k�olaj, f�ldg�z, vas�rc, foszf�tok, magn�zium, m�szk�, azbeszt, zs�rk�, �lom, cink

Term�f�ld:
term�f�ld: 2.92%
�lland�an bevetett: 0.5%
egy�b: 96.58% (2005)

K�rnyezetv�delmi egyezm�nyek:
tagja: Biodiversity, Climate Change, Climate Change-Kyoto Protocol, Desertification, Endangered Species, Environmental Modification, Hazardous Wastes, Law of the Sea, Marine Dumping, Ozone Layer Protection, Ship Pollution, Tropical Timber 83, Tropical Timber 94, Wetlands

N�pess�g:
78,866,635 (2010. j�lius)

Korszerkezet:
0-14 �v k�z�tt: 33% (f�rfi 13,308,407/n� 12,711,900)
15-64 �v k�z�tt: 62.7% (f�rfi 25,138,546/n� 24,342,230)
65 �v felett: 4.3% (f�rfi 1,546,774/n� 1,818,778) (2010)

N�pess�g n�veked�si r�ta:
2.033% (2010)

Bev�ndorl�si r�ta:
-0.21 bev�ndorl�/1,000 f� (2010)

Nemek ar�nya:
sz�let�skor: 1.05 f�rfi/n�
15 �v alatt: 1.05 f�rfi/n�
15-64 �v k�z�tt: 1.03 f�rfi/n�
65 �v felett: 0.83 f�rfi/n�
teljes lakoss�g: 1.03 f�rfi/n� (2010)

V�rhat� �tlag�letkor:
teljes lakoss�g: 72.12 �v
f�rfi: 69.56 �v
n�: 74.81 �v (2010)

Nemzetis�g:
egyiptomi

Etnikai csoportok:
egyiptomi, beduin, berber 99%, g�r�g, n�biai, �rm�ny, eur�pai 1%

Vall�s:
muzulm�n (legink�bb szunnita) 90%, kopt 9%, egy�b kereszt�ny 1%

Nyelv:
arab (hivatalos), angol �s francia

Orsz�g neve:
Egyiptomi Arab K�zt�rsas�g

�llamforma:
k�zt�rsas�g

K�zigazgat�s:
26 ker�let (muhafazah): Ad Daqahliyah, Al Bahr al Ahmar, Al Buhayrah, Al Fayyum, Al Gharbiyah, Al Iskandariyah, Al Isma'iliyah, Al Jizah, Al Minufiyah, Al Minya, Al Qahirah, Al Qalyubiyah, Al Wadi al Jadid, Ash Sharqiyah, As Suways, Aswan, Asyut, Bani Suwayf, Bur Sa'id, Dumyat, Janub Sina', Kafr ash Shaykh, Matruh, Qina, Shamal Sina', Suhaj

F�ggetlens�g:
1922 (az Egyes�lt Kir�lys�gt�l)

Alkotm�ny:
1971. szeptember 11.; m�dos�t�sok 1980. m�jus 22., 2005. m�jus 25., �s 2007. m�rcius 26.

V�laszt�jog:
18 �v felett �ltal�nos �s k�telez�

V�grehajt� hatalom:
�llamf�: Mohammed Hosni MUBARAK (1981 �ta)
Korm�nyf�:  Ahmed NAZIF (2004 �ta)
Korm�ny: a kabinet tagjait az eln�k nevezi ki
V�laszt�sok: az eln�k�t a N�pi Tan�cs jel�li, hat �vre v�lasztj�k k�zvetlen szavaz�ssal, n�gy ciklus �ta Mubarak az eln�k

T�rv�nyhoz�s:
A k�tkamar�s orsz�ggy�l�s a N�pi Tan�csb�l (454 tag; 444-et a n�p v�laszt, 10-et az eln�k jel�l egyar�nt 5 �vre) �s a Konzultat�v Tan�csb�l �ll (264 tag; 176-ot a n�p v�laszt, 88-at az eln�k deleg�l 6 �vre).
V�laszt�sok: N�pi Tan�csban 2005-ben , Konzultat�v Tan�csban 2007-ben volt az utols� voksol�s
Eredm�nyek: N�pi Tan�cs mand�tumok szerint - NDP 311, NWP 6, Tagammu 2, Tomorrow Party 1, f�ggetlen 112, Konzultat�v Tan�cs – NDP 84, Tagammu 1, f�ggetlen 3

Igazs�gszolg�ltat�s:
Alkotm�nyb�r�s�g

P�rtok �s politikai vezet�k:
Nasserist Arab Democratic Party (Nasserists) [Dia' al-din DAWUD]; National Democratic Party (NDP) [Mohammed Hosni MUBARAK]; National Progressive Unionist Grouping (Tagammu) [Rifaat EL-SAID]; New Wafd Party (NWP) [No'man GOMA]; Tomorrow Party (Al-Ghad) [Ayman NOUR]

Szervezetek tagja:
ABEDA, ACCT, AfDB, AFESD, AMF, AU, BSEC (megfigyel�), CAEU, COMESA, EBRD, FAO, G-15, G-24, G-77, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt, ICRM, IDA, IDB, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, IMSO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, LAS, MIGA, MINURCAT, MINURSO, MONUC, NAM, OAPEC, OAS (megfigyel�), OIC, OIF, OSCE (partner), PCA, UN, UNAMID, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNMIL, UNMIS, UNOMIG, UNRWA, UNWTO, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO

Gazdas�g
Alapvet� gazdas�gi reformok hi�ny�ban az egyiptomi gazdas�g n�veked�se alig 2%-3%-os volt 2001 �s 2003 k�z�tt. 2004-ben n�vekedett a k�lf�ldi beruh�z�sok volumene. 2004-ben a korm�nyzat ad�reformot vezetett be, lefaragta az energiafogyaszt�st, �s privatiz�lt sz�mos addig �llami c�get. A k�lts�gvet�si hi�ny 8% k�r�li volt 2005-ben. A nemzetk�zi p�nz�gyi nyom�snak k�sz�nhet�en a korm�nyzat le�rt�kelte a fontot. 2004-ben a K�zponti Bank igyekezett kiegyenl�teni a k�lkereskedelmi m�rleget. Egyiptom az ut�bbi �vekben rekord bev�telt realiz�lt a turizmusb�l. Az ipar fejleszt�se cs�kkentheti a nagy mukan�lk�lis�get.

GDP n�veked�si r�ta:
4.7% (2009)

GDP szektorok alapj�n:
mez�gazdas�g: 13.7%
ipar: 37.6%  
szolg�ltat�sok: 48.7% (2009)

Munkaer� – szektorok alapj�n:
mez�gazdas�g: 32%
ipar: 17%
szolg�ltat�sok: 51% (2001)

Ipar:
textilipar, �lelmiszeripar, turizmus, vegyipar, �p�t�ipar, f�mipar

Export partnerek:
USA 7.95%, Olaszorsz�g 7.26%, Spanyolorsz�g 6.78%, India 6.69%, Sza�d-Ar�bia 5.53%, Sz�ria 5.3%, Franciaorsz�g 4.39%, D�l-Korea 4.27% (2009)

Import partnerek:
USA 9.92%, K�na 9.63%, N�metorsz�g 6.98%, Olaszorsz�g 6.88%, T�r�korsz�g 4.94% (2009)

Rep�l�terek:
86 (2010)

Hader� nemek:
Hadsereg, Haditenger�szet, L�gier�, L�gelh�r�t�s

Hadi kiad�sok:
A GDP 3.4%-a (2005)

/afrikatanulm�nyok.hu/