F�v�ros

Asmara

Elhelyezked�s:
Kelet-Afrik�ban, a V�r�s-tenger partj�n Szud�n �s Eti�pia k�z�tt

Ter�let
teljes: 117.600 km²
sz�razf�ld: 101.000 km²
v�z: 16.600 km²

Tengerpart:
1.151 km

�ghajlat:
a partvid�ken forr� �s sz�raz eg�sz �vben, a bels� ter�leteken valamivel csapad�kosabb

Magass�gi pontok:
legalacsonyabb: Kulul -75 m
legmagasabb: Soira 3.018 m

Term�szeti er�forr�sok:
arany, cink, kopper, s�, kev�s olaj �s f�ldg�z, hal

Term�f�ld:
m�velhet� ter�let: 4.78%
m�velt ter�let: 0.03%
egy�b: 95.19% (2005)

K�rnyezetv�delmi egyezm�nyek:
tagja: Biodiversity, Climate Change, Climate Change-Kyoto Protocol, Desertification, Endangered Species, Hazardous Wastes, Ozone Layer Protection

N�pess�g:
5,647,168 (2010. j�lius)

Korszerkezet:
0-14 �v k�z�tt: 42.8% (f�rfi 1,212,848/n� 1,202,240)
15-64 �v k�z�tt: 53.7% (f�rfi 1,483,169/n� 1,547,078)
65 �v felett:  3.6% (f�rfi 92,009/n� 109,824) (2010)

N�pess�g n�veked�si r�ta:
2.577% (2010)

Bev�ndorl�si r�ta:
nincs adat (2008)

Nemek ar�nya:
sz�let�skor: 1.03 f�rfi/n�
15 �v alatt: 1.01 f�rfi/n�
15-64 �v k�z�tt: 0.96 f�rfi/n�
65 �v felett: 0.82 f�rfi/n�
teljes n�pess�g: 0.98 f�rfi/n� (2010)

V�rhat� �tlag�letkor:
teljes n�pess�g: 61.78 �v
f�rfi: 59.71 �v
n�: 63.9 �v (20010)

Nemzetis�g:
eritreai

Etnikumok:
tigrinya 50%, tigre �s kunama 40%, afar 4%, saho 3%, egy�b 3%

Vall�s:
muzulm�n t�bbs�g�ben, de vannak koptok, r�mai katolikusok �s protest�nsok is

Nyelv:
hivatalos az arab, mellette besz�lik m�g az afart �s a tigriny�t is

Orsz�g neve:
Eritrea �llam

�llamforma:
k�zt�rsas�g

K�zigazgat�s:
6 r�gi� (zoba): Anseba, Debub, Debubawi K'eyih Bahri, Gash Barka, Ma'akel, Semenawi Keyih Bahri

F�ggetlens�g:
1993. m�jus 24. (Eti�pi�t�l)

Alkotm�ny:
1993. m�jus 19. (az auton�mia dokumentuma), 1997. m�jus 19. m�dos�tva

V�laszt�jog:
18 �v felett �ltal�nos

V�grehajt� hatalom:
�llam- �s korm�nyf�: ISAIAS Afworki (1993. j�nius 8. �ta)
Korm�ny: az �llamtan�cs tagjait az �llamf� nevezi ki
V�laszt�s: az �llamf�t 5 �vre a Nemzetgy�l�s v�lasztja meg az utols� voksol�s m�g 1993-ban volt, az�ta szavaz�s n�lk�l t�lti be az �llamf� tiszts�g�t.

T�rv�nyhoz�s:
Az egykamar�s Nemzetgy�l�s 150 tagj�t k�zvetlen�l 5 �vre v�lasztj�k
V�laszt�sok: az utols� voksol�s m�g 1997-ben volt, akkor is csak a tagok fel�t v�lasztott�k k�zvetlen�l az �llampolg�rok

Igazs�gszolg�ltat�s:
Legfels�bb B�r�s�g, valamint als�bb szint� ter�leti �s speci�lis test�letek

P�rtok �s politikai vezet�k:
People's Front for Democracy and Justice (PFDJ) [ISAIAS Afworki]

Nemzetk�zi szervezetek tagja:
ACP, AfDB, AU, COMESA, FAO, G-77, IAEA, IBRD, ICAO, ICCt (al��r�), IDA, IFAD, IFC, IFRCS megfigyel�), ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, ISO (al��r�), ITU, ITUC, LAS (megfigyel�), MIGA, NAM, OPCW, PCA, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UNWTO, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO

Gazdas�g
A f�ggetlens�g kiv�v�sa �ta Eritrea s�lyos gazdas�gi probl�m�kkal k�szk�dik, a lakoss�g d�nt� h�nyada �l a l�tminimum alatt. Az antidemokratikus politikai berendezked�s v�gett komoly vissz�ss�gok tapasztalhat�k a gazdas�gban is, a mindent �tsz�v� korrupci� g�tat szab a val�s fejleszt�seknek, beruh�z�soknak. A kiterjedt k�lkereskedelmi kapcsolatok egy jelent�s r�sze a fegyverv�s�rl�shoz kapcsol�dik, Eritrea hatalmas �sszegeket ford�t fegyverkez�s�re. Az Eti�pi�val val� h�bor�skod�s jelent�s m�rt�kben rombolta le az orsz�g infrastrukt�r�j�t, a lakoss�g f� bev�teli forr�s�nak min�s�l� mez�gazdas�g is s�lyos k�rokat szenvedett (csatornah�l�zatok elpuszt�t�sa, f�ldek fel�get�se). A nemzetk�zi seg�lyek hangs�lyos r�sze el sem jut a r�szorul�khoz, az �lelmiszerimport m�rt�ke nem illeszkedik az indokolt szinthez. A fejleszthet� kereskedelmi �s olajipari �gazat ter�let�n �nprivatiz�ci�t hajtottak v�gre a hatalmon l�v�k.      

GDP n�veked�si r�ta:
3.6% (2009)

GDP – szektorok szerint:
mez�gazdas�g: 17.3%
ipar: 23.2%
szolg�ltat�sok: 59.5% (2009)

Ipar:
�lelmiszeripar, fafeldolgoz�s, textilipar, k�zm�vesipar, s�b�ny�szat, cementgy�rt�s

Export partnerek:
Olaszorsz�g 34.4%, K�na 16.2%, Szud�n 15.2%, Franciaorsz�g 9.4%, Sza�d-Ar�bia 5.2%, Ausztr�lia 4.4% (2007)

Import partnerek:
Sza�d-Ar�bia 19.1%, Olaszorsz�g 15.1%, K�na 11.1%, T�r�korsz�g 8.3%, N�metorsz�g 7.2%, Ukrajna 5.1% (2007)

Rep�l�terek:
13 (2010)

Hader� nemek:
Sz�razf�ldi Er�k, Haditenger�szet, L�gier�k (2010)