F�v�ros

Addisz-Abeba

Elhelyezked�s:
Kelet-Afrik�ban, a szom�liai szarvt�l nyugatra

Ter�let
teljes: 1.104.300 km²
sz�razf�ld: 1 milli� km²
v�z: 104.300 km²

Tengerpart:
0 km

�ghajlat:
ter�letileg v�ltoz�kony, de ink�bb tr�pusi �s sz�raz, ritka csapad�kos id�szak, a hegyvid�ki r�szeken h�v�sebb 

Magass�gi pontok:
legalacsonyabb: Denakil -125 m
legmagasabb: Ras Dejen 4.530 m

Term�szeti er�forr�sok:
arany, platina, kopper, hamuzs�r, f�ldg�z

Term�f�ld:
m�velhet� ter�let: 10.01%
m�velt ter�let: 0.65%
egy�b: 89.34% (2005)

K�rnyezetv�delmi egyezm�nyek:
tagja: Biodiversity, Climate Change, Climate Change-Kyoto Protocol, Desertification, Endangered Species, Hazardous Wastes, Ozone Layer Protection
al��rt, de nem ratifik�lt: Environmental Modification, Law of the Sea

N�pess�g:
85,237,840 (2010)

Korszerkezet:
0-14 �v k�z�tt: 46% (f�rfi 18,922,334/n� 19,017,593)
15-64 �v k�z�tt: 51.4% (f�rfi 20,749,002/n� 21,656,509)
65 �v felett: 2.7% (f�rfi 947,323/n� 1,252,077) (2008)

N�pess�g n�veked�si r�ta:
3.208% (2010)

Bev�ndorl�si r�ta:
nincs adat (2008)

Nemek ar�nya:
sz�let�skor: 1.03 f�rfi/n�
15 �v alatt: 1 f�rfi/n�
15-64 �v k�z�tt: 0.96 f�rfi/n�
65 �v felett: 0.76 f�rfi/n�
teljes n�pess�g: 0.97 f�rfi/n� (2008)

V�rhat� �tlag�letkor:
teljes n�pess�g: 54.99 �v
f�rfi: 52.54 �v
n�: 57.51 (2008)

Nemzetis�g:
eti�p

Etnikumok:
oromo 32.1%, amara 30.1%, tigraway 6.2%, szom�li 5.9%, guragi 4.3%, szidama 3.5%, velaita 2.4%, egy�b 15.4% (1994)

Vall�s:
kereszt�ny 60.8% (ortodox 50.6%, protest�ns 10.2%), muzulm�n 32.8%, t�rzsi 4.6%, egy�b 1.8% (1994)

Nyelv:
a lakoss�g elt�r� ar�nyban besz�li a k�l�nb�z� nyelveket: amarign�t 32.7%, oromign�t 31.6%, tigrign�t 6.1%, szom�lit 6%, guaragign�t 3.5%, szidamign�t 3.5%, hadijign�t 1.7%, m�s egy�b nyelveket 14.8% (1994)

Orsz�g neve:
Eti�p Sz�vets�gi Demokratikus K�zt�rsas�g

�llamforma:
sz�vets�gi k�zt�rsas�g

K�zigazgat�s:
9 etnikai alapon kijel�lt �llam (kilil) �s 2 �nkorm�nyzati adminisztr�ci�* (astedader): Adis Abeba* (Addis Ababa), Afar, Amara (Amhara), Binshangul Gumuz, Dire Dawa*, Gambela Hizboch, Hareri Hizb, Oromiya (Oromia), Sumale (Somali), Tigray, Ye Debub Biheroch Bihereseboch na Hizboch

F�ggetlens�g:
Afrika legr�gebbi f�ggetlen �llama

Alkotm�ny:
1994. december 8.

V�laszt�jog:
18 �v felett �ltal�nos

V�grehajt� hatalom:
�llamf�: GIRMA Woldegiorgis (2001. okt�ber 8. �ta)
Korm�nyf�: MELES Zenawi (1995. augusztus �ta)
Korm�ny: a kabinet tagjait a korm�nyf� v�lasztja ki �s a K�pvisel�h�z b�zza meg
V�laszt�s: az �llamf�t 6 �vre a K�pvisel�h�z v�lasztja az utols� voksol�s 2005. m�jus 15-�n volt.
Eredm�nyek: GIRMA Woldegiorgis a k�pvisel�k 79%-os ar�ny�val

T�rv�nyhoz�s:
K�tkamar�s, a Sz�vets�gi H�z 108 tagj�t a tag�llami k�zgy�l�sek deleg�lj�k 5 �ves mand�tummal, m�g a K�pvisel�h�z 547 tagj�t k�zvetlen�l 5 �vre v�lasztj�k
V�laszt�sok: az utols� voksol�s 2010. m�jus 23-�n volt
Eredm�nyek: mand�tumonk�nt – EPRDF 499, SPDP 24, BGPDP 9, ANDP 8, GPUDM 3, HNL 1, FORUM 1, APDO 1, f�ggetlen 1

Igazs�gszolg�ltat�s:
Sz�vets�gi Legfels�bb B�r�s�g �s tag�llami test�letek

P�rtok �s politikai vezet�k:
AAfar National Democratic Party or ANDP [Mohammed Kedir]; Arena Tigray; Argoba People's Democratic Organization or (APDO); Benishangul Gumuz People's Democratic Party or (BGPDP) [Mulualem BESSE]; Coalition for Unity and Democratic Party or CUDP; Ethiopian Federal Democatic Forum or (FORUM),  Ethiopian People's Revolutionary Democratic Front or EPRDF; Gambella Peoples Unity Democratic Movement or (GPUDM) [Umod UBONG]; Gurage Nationalities' Democratic Movement or GNDM; Harari National League or (HNL) [Murad Abdulhadi]; Oromo Federalist Democratic Movement or OFDM [BULCHA Demeksa]; Oromo People's Congress or OPC [IMERERA Gudina]; Somali Democratic Alliance Forces (SODAF); Somali People's Democratic Party or SPDP; United Ethiopian Democratic Forces or UEDF [BEYENE Petros]; Unity for Democracy and Justice or UDJ [Birtukan MEDEKSA, jelenleg b�rt�nben].

Nemzetk�zi szervezetek tagja:
ACP, AfDB, AU, COMESA, FAO, G-24, G-77, IAEA, IBRD, ICAO, ICRM, IDA, IFAD, IFC, IFRCS, IGAD, ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, IOM (megfigyel�), IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, NAM, OPCW, PCA, UN, UNAMID, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNMIL, UNOCI, UNWTO, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO (megfigyel�)

Gazdas�g
Eti�pia gazdas�ga d�nt� h�nyadban a mez�gazdas�gi szektora �p�l, a term�szeti er�forr�sok hi�ny�b�l k�vetkez�en az ipar szerepe m�sodlagos. K�v�termeszt�s ter�n a vil�g �lvonal�ba tarozik az egy�bk�nt s�lyos bels� gondokkal k�szk�d�, sok tekintetben nemzetk�zi seg�lyekre utalt orsz�g. A szolg�ltat�si h�l�zat els�sorban a v�rosokban, azok k�z�l is legink�bb az Afrikai Uni� sz�khely�nek sz�m�t� f�v�rosban ki�p�lt. Az Eritre�val v�vott harcok s�lyos k�rokat (infrastrukt�ra lerombol�sa, etnikai fesz�lts�gekb�l fakad� a gazdas�gra is kihat� ellens�gesked�s) okoztak Eti�pi�nak is.   

GDP n�veked�si r�ta:
8.7% (2009)

GDP – szektorok szerint:
mez�gazdas�g: 43.5%
ipar: 13.4%
szolg�ltat�sok: 43.1% (2009)

Ipar:
�lelmiszeripar, fafeldolgoz�s, textilipar, b�ripar, vegyipar, f�mfeldolgoz�s, cementgy�rt�s

Export partnerek:
N�metorsz�g 8.2%, Sza�d-Ar�bia 7%, USA 6.9%, Dzsibuti 6.6%, K�na 6.5%, Olaszorsz�g 6.5%, Jap�n 5.9%, Hollandia 4.8% (2007)

Import partnerek:
K�na 14.73%, Sza�d-Ar�bia 8.4%, India 7.7%, USA 4.3% (2009)

Rep�l�terek:
61 (2010)

Hader� nemek:
Eti�p Nemzeti V�delmi Er�k (ENDF): Sz�razf�ldi Er�k, Eti�p L�gier�k. Megjegyz�s: Eti�pi�nak nincs tengeri kik�t�je, �gy �rtelemszer�en nincs haditenger�szete sem, azonban Eritre�ban m�ig vannak eti�p hadihaj�k �s felszerel�sek.