Kairo
Kairo Egyiptom fvrosa, a vilg 13. legnpesebb vrosa, 16 millian lakjk. A vrost kormnyz irnytja. Itt lsezik az orszg kormnya is, tovbb az llami s vallsi kzpontjai is itt vannak az orszgnak. Az vros a vilgrksg rsze, itt tallhat a legtbb ptszeti alkots. A vros klvrosokkal egytt 457 ngyzetkilomter alapterlet, ezt az egszet hvjk Nagy Kairnak.
Kt szigetet foglal magban a vros, Gezira s Roda. szakra a Nlus deltatorkolata hatrolja, nyugatra a gzai piramisok, dlre pedig Memphis. A belvrosban tbb mecset tallhat, a modernebb rszen inkbb zleti negyedet tallhatunk.
Kair ghajlata szubtrpusi, legmelegebb hnap a jlius, tlagosan 28 fok van ilyenkor, leghidegebb a janur, az tlaghmrsklet 14 fok. A csapadk roppant kevs, az is ltalban csak november s mrcius kztt esik.
641-ben a muszlim arabok hadvezre alaptotta Fusztt a mai vros dli rszn. 868-ban egy emrdinasztia j fvrost ptett magnak, nem messze Fusztttl. Ksbb ugyan megbukott az emrsg, de a kt vros egyeslt, gy lett Kair. Hivatalosan 969-ben alaptotta meg Kairt a Ftimidk hadvezre, hamarosan pedig a Ftimida kalifk is ide tettk szkhelyket. 1517-ben az Oszmn Birodalom rsze lett. Ugyan Napleon egy rvid idre meghdtotta a vros, de 1801-ben a trkk visszaszereztk. 1922-ben Egyiptom fvrosa lett. A vros elkpeszt mrtkben nvekedik s fejldik. Ma mr hozztartoznak az kori lelhelyek, tovbb Memphis s Gza is.
/utazasnyaralas.hu/
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
