Alexandria
Alexandria a Nlus deltatorkolatban fekszik, Egyiptom egyik legnagyobb kiktvrosa. A vrost Nagy Sndor alaptotta i.e. 331-ben. Az kor egyik legnagyobb s legpompsabb vrosa volt, Rma utn kzvetlenl a msodik.
A nagy kikt dli rszn llt a kirlyi palota az sszes mellkpletvel egytt. Nagyon sokig ez volt a vilg szellemi kzpontja, s itt helyezkedett el az kor legnagyobb knyvtra is, mely akkoriban lltlag htszzezer tekercsbl llt. Itt volt mg Poszeidn, a tenger isten temploma, s egy sznhz is. A keleti vgen lltak Kleoptra ti, mely kt roppant karcs obeliszk volt i.e. 16. szzadbl. Ez a kt obeliszk egyike manapsg New Yorkban, a msika pedig Londonban tallhat. A vrostl dlnyugatra ll Pompeius oszlopa, mely egyetlen vrs grnittmbbl lett faragva. Magassga hsz mter, szlessge kt s fl mter. I.sz. 4. szzadban emeltette Diocletianus csszr. rdekessge, hogy Napleon belevsette a francia katonk nevt, akik a vros ostroma kzben estek el.
Az kori Alexandrinak a ftja 30 mternl is hosszabb volt. Szmos vzelvezet rok s oszlop mg ma is jelzi az egykori utak irnyt. Romokat is lthatunk szp szmmal. Nyugaton pedig a Nekropolisz llt, mely a hres fld alatti Halottak vrosa volt. Ez egszen Kleoptra frdjig vezetett. Nekropolisz nagyon sok helyen ltezett, ez egy a vroson kvl elhelyezked nagymret temet volt. Ezeket a halottak vrost klnbz okokbl ptettk. Nhol vallsi okokbl, mshol a vroson bell val temetkezs tilalmbl addott ezeknek a temetknek a ltrehozsa. Jellemzjk volt a mvszi kivitelezs.
A szzadok elmltval igen sok kori mrvnyszobor kerlt Rmba s Trkorszgba. I.e. 30-ban a rmaiak elfoglaltk Alexandrit, ekkor mr a vros etnikai sszettele igen vegyes volt. Leginkbb grgk, egyiptomiak s zsidk ltek itt, de sok ms nemzetisg lakosa is volt a vrosnak, mely leginkbb a kikti kereskedelemnek volt ksznhet.
/utazasnyaralas.hu/
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
