Afrikát néhány keskeny szoros kivételével széles tengerek és óceánok választják el a többi földrésztől. Északon a Földközi-tenger választja el Európától, amely főként a mindössze 14-22 kilométer széles Gibraltári-szoroson keresztül közelíthető meg, bár Máltán és Szicílián keresztül is könnyű a kapcsolatteremtés. A többi szárazföld nagyobb távolságra van: Dél-Amerika 2800 km, az Antarktisz 4000 km, Észak-Amerika 5000 km, Ausztrália 7500 km.
Afrika legészakibb része a Tunéziában lévő Blanc- vagy Abiad-fok; a legdélebbi pedig a dél-afrikai Tű-fok. Afrikához egy nagy (Madagaszkár) és számos kisebb sziget tartozik. A szárazföldhöz közelebbi területeken kisebb szigetek találhatók, úgy mint Pemba, Zanzibár, Mafia és Dzserba; távolabb az óceánokban szigetcsoportok vannak: Azori-szigetek, Kanári-szigetek, Zöld-foki-szigetek, Ascension-sziget, Szent Ilona-sziget, Sao Tomé és Princípe, Seychelle-szigetek, Comore-szigetek, stb.
Az afrikai kontinens ősi kőzetek alkotta hatalmas tábla. Felszínének 57%-át prekambriumi kőzetek alkotják. Afrika legészakibb része, az Atlasz-vidék az Alpok rendszeréhez tartozik. A Tell-Atlasz és a Szaharai-Atlasz kelet-nyugati irányú hegyláncai medencék és fennsíkok váltakozó sorát veszik körül. Afrika többi részének alapját őskori masszívumdarabok alkotják, amiket szárazföldi üledék borít. A masszívumokat tektonikus mozgások érték, melyek következtében földteknők alakultak ki: Niger-medence, Csád-medence, Kongói-medence és Kalahári-medence; amiket magasságok választanak el egymástól: Guineai-hátság, Adamaoua hegység, Bié- és Rhodéziai-fennsík, Drakansberge. A merev talpazat deformációival törésvonalak alakultak ki, megkönnyítve a vulkanikus kiömlések létrejöttét. Kelet-Afrika hatalmas beszáradt árkai, a Riftek fölé – melyeknek alját tavak (Tanganyika, Malawi) töltik ki – óriási vulkanikus képződmények magasodnak (Kenya-hegy, Kilimandzsáró).
Afrika nagytájai:
-
Atlasz-vidék
-
Szahara
-
Szudán
-
Guineai-partvidék
-
Északkelet-Afrika (Abesszomália)
-
Kelet-Afrika
-
Kongó-medence
-
Dél-Afrika
-
Madagaszkár
Szigetek:
Madagaszkár kivételével Afrika szigetei kisméretűek. Madagaszkár 595 ezer km2-es területével a Föld negyedik legnagyobb szigete, Grönland, Új-Guinea és Borneó után. Az Indiai-óceánban helyezkedik el, a kontinenstől dél-keletre, amelytől a 400 km széles Mozambiki-csatorna választja el. Madagaszkártól keletre található Mauritius és Réunion szigete. További szigetek: keleten Szokotra, a Guineai-öbölben São Tomé és Príncipe, nyugaton a Kanári-szigetek és a Zöld-foki-szigetek.
Hegységek és hegyek:
Hegység |
Legmagasabb csúcs |
Magasság |
Állam |
Kilimandzsáró |
Kibo-hegy |
5895 m |
Tanzánia |
Kenya-hegy |
Batian |
5199 m |
Kenya |
Ruwenzori-hegység |
Margherita |
5109 m |
Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda |
Etióp-magasföld |
Rász-Dasen |
4620 m |
Etiópia |
Virunga-hegység |
Karisimbi |
4507 m |
Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda |
A fentieken kívül az Atlasz-hegység a 4165 m-es Tubkal-heggyel Marokkóban, a 4562 m-es Meru-hegy Tanzániában és a 4095 m-es Kamerun-hegy Kamerunban szintén a kontinens magasabb hegységei közé tartoznak.
Medencék, fennsíkok:
Medence |
Állam |
Medencéket elválasztó fennsík neve |
Elválasztaja |
Csád-medence |
Csád |
Azande-fennsík |
Kongó- és a Csád-medencét |
Kongó-medence |
Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Gabon, Egyenlítői-Guinea, Kongói Köztársaság |
- |
- |
Kalahári-medence |
Namíbia, Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Angola, Zambia, Zimbabwe |
Lunda-fennsík |
Kalahári- és a Kongó-medencét |
/afrika.hu/
|