Afrika nvny- s llatvilga szoros kapcsolatot mutat az ghajlattal. A kontinensen keresztl kelet-nyugati irnyban szles ghajlati, nvnyzeti s talajvek hzdnak, amelyekhez az llatvilg jellegzetes trsulsai kapcsoldnak. A keleti magasfldek terletn azonban a domborzatnak megfelelen fggleges vezetessg alakult ki. Afrikban a termszetes nvnytakar a kvetkez znkat alkotja:

-
Trpusi serd: a nvnyzet nagyon sr, az erd szinte jrhatatlan, az serd rkzld. Egyms felett hat-ht szintben helyezkednek el a klnbz igny fajok (tbb lombkoronaszint, linok, epiftonok szintje, cserje-, gyep- s mohaszint). llatvilga gazdag: emberszabs majmok (csimpnz, gorilla), papagjok, kgyk, gykok, hangyk, termeszek, prduc, vizekben a krokodil.
-
Lombhullat trpusi erdk: jellemzk a zrt fs vegetcik. Nvny- s llatvilga szmos terleten kzs a szavannk lvilgval.
-
Szavanna: ligetes, fves vegetcik. Jellemzek az akciafajok s a majomkenyrfk. Ltezik erds, fs s fves szavanna is, a csapadk mennyisgtl fggen. llatvilga elssorban emlskben gazdag: antilopok, zsirf, oroszln, leoprd, sakl, hina, zebra, gn, kafferbivaly, elefnt, orrszarv, krokodil, vzil, strucc, flaming, bisz, kesely.
-
Sivatagok: kopr, foltokban gyr nvnyzet, csak az ozisokban ds a vegetci (datolyaplma). A szrazsghoz alkalmazkodott llatfajok tallhatk meg, melyek fleg fldalatti regekben lnek (rgcslk, sivatagi rka, kgyk, gykok).
-
Mediterrn terletek: babrlomb s kemnylomb rkzld nvnyzet. Az llatvilgban fleg dl-eurpai fajok a jellemzk.
A nvnyzet a nedvessg cskkensvel arnyosan ritkul. A tropikus vezetben csak a folyk menti svokban tallhat sr erd. Tvolabb ritks erd, majd fs szavanna, vgl sztyepp a jellemz. A sivatag jellegzetessge a nvnyzet csaknem teljes hinya, a kevs vzlelhely (ozis), s az idszakos folymedrek (vdik) krnyknek kivtelvel. A kontinens szaki (Maghreb) s dli (Fokfld) szeglye mediterrn ghajlat.
/afrika.hu/
|