Afrika az óriási ellentétek füldje paradicsomi tájakkal, végtelen sivatagokkal, áthatolhatatlan, lakatlan erdőkkel, sűrűn lakott folyóvölgyekkel, metropoliszokkal (világvárosokkal), nomád sátrakkal, barlanglakásokkal és modern palotákkal.

A KONTINEN HELYZETE, HATÁRAI

Afrikát kelet-nyugati irányba átszeli az Egyenlítő, észak-déli irányban a 0°-os kezdő hosszúsági kör.Az egyetlen kontinens, amely az északi és a déli, a keleti és a nyugati félgömbön egyaránt elhelyezkedik.

A 30,3 millió km² területű földrészt Európától a mindössze 14km széles Gibraltári-szoros és a Füldközi-tenger, Ázsiától a csatornával átvágott Szuezi-földszoros és a Vörös-tenger választja el. Afrika nyugati határát az Atlanti-óceán, a keletit az Indiai-óceán jelenti.

A tengerszoros szárazföldek között szűk vízi átjáró.Általában tengereket kapcsol össze. A földszoros keskeny, szárazföldeket összekötő földhíd, amelyet óceánok vagy tengerek fognak közre.

Afrika partvonala tagolatlan.Az ilyen part mentén kevés a sziget, a félsziget és a kikötésre alkalmas öböl.Egyetlen nagyobb szigete Madagaszkár, tágas öble a Guineai-öböl.

AFRIKA MEGISMERÉSE

A portugál hajósok India felé hajózva már a 15.század végén megrajzolták Afrika körvonalait. A kereskedől hosszu útjuk során megpihentek a partok mentén, élelmet, vizet vételeztek.

A belső területek feltérképezését a 18.század második felében angolok kezdték meg a Niger, a Nílus és a Kongó természetes vízi útját követve.

A skót LIVINGSTONE orvosként és hittérítőként érkezett afrikába. Közelm 25 évet élt a kontinensen. Felfedező útjai során bejárta a Zambézi vízrendzserét, megcsodálta a Viktória zuhatagot, ejutott a Nyasza- és Tanganyika-tavakhoz.

STANLEY (sztenli) a hírnév és meggazdagodás reményében utazott először Afrikába.Megbízták, hogy keresse meg az elveszettnek hitt Livingstone-t.

Második útjára már a kontinens varázsa ösztönözte. Megfelelő mennyiségű pénzzel és  személyzettel is rendelkezett. Körbehajózta a Viktória-tavat, majd a sűrű őserdőn át hosszú, kűzdelmes útja a Kongó zuhatagokkal tarkított vidékén vezetett végig.

MAGYAR KUTATÓK AFRIKÁBAN

Magyar László az elsők között hajózott be a Kongó torkolatába. Innen egy karavánhoz csatlakozva jutott el a mai Angolába. Célja megvalóítását(Dél-Afrika beutazása) abban látta, ha előbb megismeri az itteniek nyelvét, szokásait. Annyira megszerette a biéi népet, hogy feleségül vette a fejedelem lányát, aki felfedező útjaira is elkísérte. Együtt bejárták a Kongó és a Zambézi vízválasztóját. Második útja dél felé, a sivatagok vidékére vezette. Anyagi segítség hiányában azonban nem tudta folytatni tanulmányait. Felbecsülhetetlen értékű írásainak csak egy része jutott el Magyarországra, ő pedig 46 évesen halt meg Afrikában.
Telekei Sámuel utazásának eredeti célja a vadászat és a Kilimandzsáró megmászása volt.Gazdag főúrként anyagi gondjai nem támadtak. Segítőtársa Höhnel Lajos tengerészzászlós volt, aki értett a térképészethez. Az expedíció az Indiai-óceán partjáról indult. Elérte a Klilimandzsáró-csoportot, majd a Kenya-vulkánt, de a csúcsaikra nem sikerült feljutniuk. Észak felé továbbhaladva felfedezték a Rudolhé és a Stefania-tavat. Visszafelé vezető útjukon egy kialudt vulkánban gyönyörködhettek, amit Höhnel Teleki-vulkánnak nevezett el. Ez az egyetlen magyra név Afrika térképén. A gyűjtött néprajzi anyag nagy része ma a Nemzeti Múzeum tulajdona.
Kittenberg Kálmán állatgyűjteménye és útleírásai, Széchenyi Zsigmond vadásznaplói, és több kint gyógyító magyar orvos leírása alapján is megismerhetjük a kontinenst. Könyveket írt Afrikáról Balázs Dénes is.

KIK ÉLNEK MA AFRIKÁBAN ?

Afrika őslakói a fekete bőrűek.
   Jelemző külső tulajdonságaik: előreugró állcsont, széles, lapos orr, duzzadt ajkak, széles váll, sötét bőr, sötét, göndör haj.Egyik fő csoportjuk a szudániak, az Egyenlítőtől északra, míg a másik, a bantuk, e sávtől délre élnek.

Kisebb népcsoportokat képeznek az apró termetű, őserdei élethez alkalmazkodott vadászó-gyűjtögető pigmeusok és a Kalahári-vidéken élő nomád busmanok.

Az Észak-Afrikában élő arabok a fehér bőrű embercsoport tagjai.

A kontinens mediterrán éghajlatú tájaira európai bevándorlók telepedtek le. Ők kapcsolták be a kontinenst a világgazdaságba. A legtöbb afrikai országban ma is az egykori gyarmatósítók nyelve a hivatalos nyelv.
 

/Mozaik Földrajzkönyv és saját írás vegyesen/