Afrika az �ri�si ellent�tek f�ldje paradicsomi t�jakkal, v�gtelen sivatagokkal, �thatolhatatlan, lakatlan erd�kkel, s�r�n lakott foly�v�lgyekkel, metropoliszokkal (vil�gv�rosokkal), nom�d s�trakkal, barlanglak�sokkal �s modern palot�kkal.

A KONTINEN HELYZETE, HAT�RAI

Afrik�t kelet-nyugati ir�nyba �tszeli az Egyenl�t�, �szak-d�li ir�nyban a 0�-os kezd� hossz�s�gi k�r.Az egyetlen kontinens, amely az �szaki �s a d�li, a keleti �s a nyugati f�lg�mb�n egyar�nt elhelyezkedik.

A 30,3 milli� km² ter�let� f�ldr�szt Eur�p�t�l a mind�ssze 14km sz�les Gibralt�ri-szoros �s a F�ldk�zi-tenger, �zsi�t�l a csatorn�val �tv�gott Szuezi-f�ldszoros �s a V�r�s-tenger v�lasztja el. Afrika nyugati hat�r�t az Atlanti-�ce�n, a keletit az Indiai-�ce�n jelenti.

A tengerszoros sz�razf�ldek k�z�tt sz�k v�zi �tj�r�.�ltal�ban tengereket kapcsol �ssze. A f�ldszoros keskeny, sz�razf�ldeket �sszek�t� f�ldh�d, amelyet �ce�nok vagy tengerek fognak k�zre.

Afrika partvonala tagolatlan.Az ilyen part ment�n kev�s a sziget, a f�lsziget �s a kik�t�sre alkalmas �b�l.Egyetlen nagyobb szigete Madagaszk�r, t�gas �ble a Guineai-�b�l.

AFRIKA MEGISMER�SE

A portug�l haj�sok India fel� haj�zva m�r a 15.sz�zad v�g�n megrajzolt�k Afrika k�rvonalait. A keresked�l hosszu �tjuk sor�n megpihentek a partok ment�n, �lelmet, vizet v�teleztek.

A bels� ter�letek felt�rk�pez�s�t a 18.sz�zad m�sodik fel�ben angolok kezdt�k meg a Niger, a N�lus �s a Kong� term�szetes v�zi �tj�t k�vetve.

A sk�t LIVINGSTONE orvosk�nt �s hitt�r�t�k�nt �rkezett afrik�ba. K�zelm 25 �vet �lt a kontinensen. Felfedez� �tjai sor�n bej�rta a Zamb�zi v�zrendzser�t, megcsod�lta a Vikt�ria zuhatagot, ejutott a Nyasza- �s Tanganyika-tavakhoz.

STANLEY (sztenli) a h�rn�v �s meggazdagod�s rem�ny�ben utazott el�sz�r Afrik�ba.Megb�zt�k, hogy keresse meg az elveszettnek hitt Livingstone-t.

M�sodik �tj�ra m�r a kontinens var�zsa �szt�n�zte. Megfelel� mennyis�g� p�nzzel �s  szem�lyzettel is rendelkezett. K�rbehaj�zta a Vikt�ria-tavat, majd a s�r� �serd�n �t hossz�, k�zdelmes �tja a Kong� zuhatagokkal tark�tott vid�k�n vezetett v�gig.

MAGYAR KUTAT�K AFRIK�BAN

Magyar L�szl� az els�k k�z�tt haj�zott be a Kong� torkolat�ba. Innen egy karav�nhoz csatlakozva jutott el a mai Angol�ba. C�lja megval��t�s�t(D�l-Afrika beutaz�sa) abban l�tta, ha el�bb megismeri az itteniek nyelv�t, szok�sait. Annyira megszerette a bi�i n�pet, hogy feles�g�l vette a fejedelem l�ny�t, aki felfedez� �tjaira is elk�s�rte. Egy�tt bej�rt�k a Kong� �s a Zamb�zi v�zv�laszt�j�t. M�sodik �tja d�l fel�, a sivatagok vid�k�re vezette. Anyagi seg�ts�g hi�ny�ban azonban nem tudta folytatni tanulm�nyait. Felbecs�lhetetlen �rt�k� �r�sainak csak egy r�sze jutott el Magyarorsz�gra, � pedig 46 �vesen halt meg Afrik�ban.
Telekei S�muel utaz�s�nak eredeti c�lja a vad�szat �s a Kilimandzs�r� megm�sz�sa volt.Gazdag f��rk�nt anyagi gondjai nem t�madtak. Seg�t�t�rsa H�hnel Lajos tenger�szz�szl�s volt, aki �rtett a t�rk�p�szethez. Az exped�ci� az Indiai-�ce�n partj�r�l indult. El�rte a Klilimandzs�r�-csoportot, majd a Kenya-vulk�nt, de a cs�csaikra nem siker�lt feljutniuk. �szak fel� tov�bbhaladva felfedezt�k a Rudolh� �s a Stefania-tavat. Visszafel� vezet� �tjukon egy kialudt vulk�nban gy�ny�rk�dhettek, amit H�hnel Teleki-vulk�nnak nevezett el. Ez az egyetlen magyra n�v Afrika t�rk�p�n. A gy�jt�tt n�prajzi anyag nagy r�sze ma a Nemzeti M�zeum tulajdona.
Kittenberg K�lm�n �llatgy�jtem�nye �s �tle�r�sai, Sz�chenyi Zsigmond vad�sznapl�i, �s t�bb kint gy�gy�t� magyar orvos le�r�sa alapj�n is megismerhetj�k a kontinenst. K�nyveket �rt Afrik�r�l Bal�zs D�nes is.

KIK �LNEK MA AFRIK�BAN ?

Afrika �slak�i a fekete b�r�ek.
   Jelemz� k�ls� tulajdons�gaik: el�reugr� �llcsont, sz�les, lapos orr, duzzadt ajkak, sz�les v�ll, s�t�t b�r, s�t�t, g�nd�r haj.Egyik f� csoportjuk a szud�niak, az Egyenl�t�t�l �szakra, m�g a m�sik, a bantuk, e s�vt�l d�lre �lnek.

Kisebb n�pcsoportokat k�peznek az apr� termet�, �serdei �lethez alkalmazkodott vad�sz�-gy�jt�get� pigmeusok �s a Kalah�ri-vid�ken �l� nom�d busmanok.

Az �szak-Afrik�ban �l� arabok a feh�r b�r� embercsoport tagjai.

A kontinens mediterr�n �ghajlat� t�jaira eur�pai bev�ndorl�k telepedtek le. �k kapcsolt�k be a kontinenst a vil�ggazdas�gba. A legt�bb afrikai orsz�gban ma is az egykori gyarmat�s�t�k nyelve a hivatalos nyelv.
 

/Mozaik F�ldrajzk�nyv �s saj�t �r�s vegyesen/