AFRIKA FELSZÍNE, TÁJAI

A kontinens területét a tengerszint feletti magasság alapján Magas- és Alacsony-Afrikára szokták osztani.

Magas-Afrika a földrész K-i, DK-i részeit foglalja magába. Felszínét magasan fekvő medencék, magas földek alkotják. A magasföldket árokrendszerek tagolják, melyeket vulkáni kúpok tesznek változatóssá. A fenti tájak mai felsznének kialakításában főként a vetődés és a vulkáni tevékenység játszott szerepet. Ilyen tájak ÉK-rúl D-felé haladva az Etióop-, a Kelet-afrikai- és a Dél-afrikai-magasföld. Magas táj a kontinens legmagasabb hegysége, az Atlasz is. ÉNY-on húzódó vonulatai hosszanti völgyeket, fennsíkokat zárnak közre.

Alacsony-Afrikához elérhető formakinyű tájak tartoznak.A Szahara kiterjedt táblás vidék, hatalmas sivatag. Hazánk kb. 90-szer férne el a területén.A fő felszínformáló erő itt a hőmérséklet változás és a szél. A nagy napi hőingás elaprózza a kőzeteket, így alakulnak ki a homok- és kősivatagok. A homokká kopott kőzettörmeléket a szél dűnékbe rendezi. Csapadésok időszak emlékét őrzik az agyagsivatagok.

Szudán területén több helyen a kristályos gránittömbök környezetükből szigetként kiemelkedő hegyeket alkotnak. Találhatók még itt vulkáni kúpok, fiatalkorú törmelékkel feddett felszínek és magasföldek egyaránt.

A Kongó-medence központi része megsüllyedt medence. Egyetlen természetes kijárója van, az Atlanti-óceán felé. A folyó és mellékfolyói a lépcsős felszín miatt zuhatagok, vízesések sorozatával érik el a terület közepét.

/Mozaik Földrajzkönyv és saját írás vegyesen/