AFRIKA FELSZNE, TJAI
A kontinens terlett a tengerszint feletti magassg alapjn Magas- s Alacsony-Afrikra szoktk osztani.
Magas-Afrika a fldrsz K-i, DK-i rszeit foglalja magba. Felsznt magasan fekv medenck, magas fldek alkotjk. A magasfldket rokrendszerek tagoljk, melyeket vulkni kpok tesznek vltozatss. A fenti tjak mai felsznnek kialaktsban fknt a vetds s a vulkni tevkenysg jtszott szerepet. Ilyen tjak K-rl D-fel haladva az Etiop-, a Kelet-afrikai- s a Dl-afrikai-magasfld. Magas tj a kontinens legmagasabb hegysge, az Atlasz is. NY-on hzd vonulatai hosszanti vlgyeket, fennskokat zrnak kzre.
Alacsony-Afrikhoz elrhet formakiny tjak tartoznak.A Szahara kiterjedt tbls vidk, hatalmas sivatag. Haznk kb. 90-szer frne el a terletn.A f felsznforml er itt a hmrsklet vltozs s a szl. A nagy napi hings elaprzza a kzeteket, gy alakulnak ki a homok- s ksivatagok. A homokk kopott kzettrmelket a szl dnkbe rendezi. Csapadsok idszak emlkt rzik az agyagsivatagok.
Szudn terletn tbb helyen a kristlyos grnittmbk krnyezetkbl szigetknt kiemelked hegyeket alkotnak. Tallhatk mg itt vulkni kpok, fiatalkor trmelkkel feddett felsznek s magasfldek egyarnt.
A Kong-medence kzponti rsze megsllyedt medence. Egyetlen termszetes kijrja van, az Atlanti-cen fel. A foly s mellkfolyi a lpcss felszn miatt zuhatagok, vzessek sorozatval rik el a terlet kzept.
/Mozaik Fldrajzknyv s sajt rs vegyesen/
|