AFRIKA KIALAKULÁSA
A kontinesn alapját képező ősföldet a földkéreg megszilárdult darabjai alkotják. Kőzetanyaguk főleg a kristályos gránit. Ez az ősfölddarab feldarabolódott és megsüllyedt. Az ő- és középidőben a nagy részét elöntötte a tenger. Mélyén mintegy 150 millió év alatt vastag, vízszintes üledékrétegek rakódtak le.
A terület vízszintes közetrétegekből álló táblás vidékké formálódott. Az újidő elején, a harmadidőszakban erőteljes kéregmozgások hatására a kontinens keleti és déli peremvidéke feldarabolódott, A vetődéses árkokban ma mély tavak sorakoznak.
A törésvonalak mentén a vulkáni tevékenység nyomán megolvadt kőzetanyag ömlött a felszínre, vulkáni hegyeket emelve. Ilyen pl.: Kilimandzsáró-csoport, a Teleki-vulkán. Kőzetanyaguk bazalt.
A harmadidőszakban emelkedett ki a kontinens egyetlen gyűrthegysége, az Atlasz, Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja.
A negyedidőszak elejére kialakult a kontinens mai arculata. Ezután csupán a keskeny tengerparti síkságok képződtek. A szárazföld felszínét a külső erők munkája tovább alakította. A folyamat napjainkban is tart.
/Mozaik Földrajzkönyv és saját írás vegyesen/
|