AFRIKA KIALAKUL�SA

A kontinesn alapj�t k�pez� �sf�ldet a f�ldk�reg megszil�rdult darabjai alkotj�k. K�zetanyaguk f�leg a krist�lyos gr�nit. Ez az �sf�lddarab feldarabol�dott �s megs�llyedt. Az �- �s k�z�pid�ben a nagy r�sz�t el�nt�tte a tenger. M�ly�n mintegy 150 milli� �v alatt vastag, v�zszintes �led�kr�tegek rak�dtak le.

A ter�let v�zszintes k�zetr�tegekb�l �ll� t�bl�s vid�kk� form�l�dott. Az �jid� elej�n, a harmadid�szakban er�teljes k�regmozg�sok hat�s�ra a kontinens keleti �s d�li peremvid�ke feldarabol�dott, A vet�d�ses �rkokban ma m�ly tavak sorakoznak.

A t�r�svonalak ment�n a vulk�ni tev�kenys�g nyom�n megolvadt k�zetanyag �ml�tt a felsz�nre, vulk�ni hegyeket emelve. Ilyen pl.: Kilimandzs�r�-csoport, a Teleki-vulk�n. K�zetanyaguk bazalt.

A harmadid�szakban emelkedett ki a kontinens egyetlen gy�rthegys�ge, az Atlasz, Az Eur�zsiai-hegys�grendszer tagja.

A negyedid�szak elej�re kialakult a kontinens mai arculata. Ezut�n csup�n a keskeny tengerparti s�ks�gok k�pz�dtek. A sz�razf�ld felsz�n�t a k�ls� er�k munk�ja tov�bb alak�totta. A folyamat napjainkban is tart.

/Mozaik F�ldrajzk�nyv �s saj�t �r�s vegyesen/