F�v�ros

Porto Novo

Elhelyezked�s:
Afrika nyugati r�sz�n, a Guineai-�b�lben Nig�ria, Niger, Burkina Faso �s Tog� k�z� �kel�dve.

Ter�let
teljes: 112.620 km²
sz�razf�ld: 110.620 km²
v�z: 2000 km²

Tengerpart:
121 km

�ghajlat:
tr�pusi, eg�sz �vben forr� �s sz�raz, r�vid es�s id�szak.

Magass�gi pontok:
legalacsonyabb: Atlanti-�ce�n 0 m
legmagasabb: Mont Sokbaro 658 m

Term�szeti er�forr�sok:
kev�s k�olaj, m�szk�, m�rv�ny

Term�f�ld:
m�velhet� ter�let: 23.53%
m�velt ter�let: 2.37%
egy�b: 74.1% (2005)

K�rnyezetv�delmi egyezm�nyek:
tagja: Biodiversity, Climate Change, Climate Change-Kyoto Protocol, Desertification, Endangered Species, Environmental Modification, Hazardous Wastes, Law of the Sea, Ozone Layer Protection, Ship Pollution, Wetlands, Whaling

N�pess�g:
9,056,010  (2010. j�lius)

Korszerkezet:
0-14 �v k�z�tt: 45% (f�rfi 2.077.591/n� 1.995.188)
15-64 �v k�z�tt: 52.4% (f�rfi 2.358.533/n� 2.384.241)
65 �v felett: 2.7% (f�rfi 98.007/n� 142,450) (2010)

N�pess�g n�veked�si r�ta:
2.944% (2010)

Bev�ndorl�si r�ta:
0 bev�ndorl�/1000 ember (2010)

Nemek ar�nya:
sz�let�skor: 1.05 f�rfi/n�
15 �v alatt: 1.04 f�rfi/n�
15-64 �v k�z�tt: 0.99 f�rfi/n�
65 �v felett: 0.69 f�rfi/n�
teljes n�pess�g: 1 f�rfi/n� (2010)

V�rhat� �tlag�letkor:
teljes n�pess�g: 59.42 �v
f�rfi: 58.21 �v
n�: 60.68 �v (2010)

Nemzetis�g:
benini

Etnikumok:
fon 39.2%, adja 15.2%, joruba 12.3%, bariba 9.2%, peulh 7%, ottamari 6.1%, yoa-lokpa 4%, dendi 2.5%, egy�b (ide�rtve az eur�paiakat is) 1.6%, nem meghat�rozott 2.9% (2002)

Vall�s:
kereszt�ny 42.8% (r�mai katolikus 27.1%, celeste 5%, metodista 3.2%, egy�b protest�ns 2.2%, egy�b 5.3%), muzulm�n 24.4%, vodoun 17.3%, egy�b 15.5% (2002)

Nyelv:
hivatalos a francia, mellette joruba, fon �s egy�b t�rzsi nyelvj�r�sok

Orsz�g neve:
Benini K�zt�rsas�g

�llamforma:
k�zt�rsas�g

K�zigazgat�s:
12 ker�let: Alibori, Atakora, Atlantique, Borgou, Collines, Kouffo, Donga, Littoral, Mono, Oueme, Plateau, Zou

F�ggetlens�g:
1960. augusztus 1. (Franciaorsz�gt�l)

Alkotm�ny:
1990. december 2.

V�laszt�jog:
18 �v felett �ltal�nos

V�grehajt� hatalom:
�llam- �s korm�nyf�: Thomas YAYI Boni (2006. �prilis 6. �ta)
Korm�ny: a kabinet tagjait az �llamf� nevezi ki
V�laszt�s: az �llamf�t 5 �vre k�zvetlen�l v�lasztj�k
Eredm�nyek: Thomas YAYI Boni 74.5%, Adrien HOUNGBEDJI 25.5%

T�rv�nyhoz�s:
Az egykamar�s Nemzetgy�l�s (Assemblee Nationale) 83 tagj�t k�zvetlen�l 4 �vre v�lasztj�k.
V�laszt�sok: 2007. m�rcius 31-�n volt az utols� (k�vetkez�: 2011 m�rcius)
Eredm�nyek: sz�zal�kban p�rtonk�nt: na. mand�tumonk�nt: FCBE 35, ADD 20, PRD 10, egy�b �s f�ggetlen 18

Igazs�gszolg�ltat�s:
Alkotm�nyb�r�s�g, Legfels�bb B�r�s�g �s k�l�n helyi b�r�s�gok rendszere

P�rtok �s politikai vezet�k:
Alliance for Dynamic Democracy (ADD); Alliance of Progress Forces (AFP); African Movement for Democracy and Progress (MADEP) [Sefou FAGBOHOUN]; Benin Renaissance (RB) [Rosine SOGLO]; Democratic Renewal Party (PRD) [Adrien HOUNGBEDJI]; Force Cowrie for an Emerging Benin (FCBE); Impulse for Progress and Democracy (IPD) [Theophile NATA]; Key Force (FC) [Lazare SÈHOU�TO]; Movement for the People's Alternative (MAP) [Olivier CAPO-CHICHI]; Rally for Democracy and Progress (RDP) [Dominique HOUNGNINOU]; Social Democrat Party (PSD) [Bruno AMOUSSOU]; Union for the Relief (UPR) [Issa SALIFOU]; Union for Democracy and National Solidarity (UDS) [Sacca LAFIA]

Nemzetk�zi szervezetek tagja:
ACCT, ACP, AfDB, AU, ECOWAS, Entente, FAO, FZ, G-77, IAEA, IBRD, ICAO, ICCt, ICRM, IDA, IDB, IFAD, IFC, IFRCS, ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, MONUC, NAM, OAS (megfigyel�), OIC, OIF, OPCW, PCA, UN, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNMIL, UNMIS, UNOCI, UNWTO, UPU, WADB, WAEMU, WCL, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO

Gazdas�g
Benin gazdas�ga csak lassan fejl�d�, f�k�nt a mez�gazdas�gon, a textiliparon �s a region�lis kiskereskedelmen alapul. A jelent�ktelen gazdas�gi innov�ci�val p�rosul� robban�sszer� n�pess�gn�veked�s komoly gondok el� �ll�tja Benin korm�ny�t, mely a term�szeti forr�sok hi�nya k�vetkezt�ben csak m�rs�kelt sikerrel tud k�lf�ldi t�k�nt bevonni a gazdas�gba. A szolg�ltat�si szektorban – bankpiac, kezdetleges turisztikai beruh�z�sok, stb. – meg-megindul� fejleszt�seknek g�tat szab a szakemberhi�ny. A korm�ny privatiz�ci�s politik�ja, mely f�k�nt a kommunik�ci�s h�l�zatot, a v�zrendszert, az agr�rszektort �s az elektromos m�veket �rinti, egyel�re lassan realiz�l�dik, valamint komoly probl�m�t jelent, hogy Benin �s Nig�ria �vek �ta nem tud meg�llapodni egy kedvezm�nyes kereskedelmi rendszer kialak�t�s�ban.   

GDP n�veked�si r�ta:
2.5% (2009)

GDP – szektorok szerint:
mez�gazdas�g: 33.2%
ipar: 14.5%
szolg�ltat�sok: 52.3% (2007)

Ipar:
textilipar, �lelmiszeripar, cementgy�rt�s, �p�tkez�si elemek gy�rt�sa

Export partnerek:
India 19.72%, K�na 13.18%, Niger 6.94%, Nig�ria 6.56%, Indon�zia 5.73%, Togo 5.63%, Nam�bia 4.17% (2009)

Import partnerek:
K�na 35.62%, USA 7.51%, Franciaorsz�g 7.38%, Thaif�ld 6.71%, Malajzia 6.13%, Hollandia 4.83%, Belgium 4.02% (2009)

Rep�l�terek:
5 (2009)

Hader� nemek:
Benini Fegyveres Er�k: Sz�razf�ldi Er�k Parancsnoks�ga, Benini Haditenger�szet, Benini N�pi L�gier� (Force Aerienne Populaire de Benin, FAPB)

Hadi kiad�sok doll�rban:
A GDP 1%-a (2009)

/afrikatanulm�nyok.hu/