F�v�ros

Bissau

Elhelyezked�s:
Nyugat-Afrik�ban, az Atlanti-�ce�n partj�n Guinea �s Szeneg�l k�z�tt

Ter�let
teljes: 36.125 km²
sz�razf�ld: 28.120 km²
v�z: 8.005 km²

Tengerpart:
350 km

�ghajlat:
tr�pusi, sz�raz �s forr�, j�niust�l-novemberig tart a csapad�kosabb id�szak

Magass�gi pontok:
legalacsonyabb: Atlanti-�ce�n 0 m
legmagasabb: pontosan meg nem nevezett ter�let az orsz�g �szaki r�sz�n 300 m

Term�szeti er�forr�sok:
hal, fa, foszf�t, bauxit, sz�n, gr�nit, m�szk�, k�olaj

Term�f�ld:
m�velhet� ter�let: 8.31%
m�velt ter�let: 6.92%
egy�b: 84.77% (2005)

K�rnyezetv�delmi egyezm�nyek:
tagja: Biodiversity, Climate Change, Desertification, Endangered Species, Law of the Sea, Ozone Layer Protection, Wetlands

N�pess�g:
1.565.126 (2010. j�lius)

Korszerkezet:
0-14 �v k�z�tt: 40,6% (f�rfi 317.089/n� 318.424)
15-64 �v k�z�tt: 56.3% (f�rfi 425.342/n� 455.273)
65 �v felett: 3.1% (f�rfi 19.578/n� 29.420) (2010)

N�pess�g n�veked�si r�ta:
2.004% (2010)

Bev�ndorl�si r�ta:
0 bev�ndorl�/1000 ember (2010)

Nemek ar�nya:
sz�let�skor: 1.03 f�rfi/n�
15 �v alatt: 1 f�rfi/n�
15-64 �v k�z�tt: 0.93 f�rfi/n�
65 �v felett: 0.66 f�rfi/n�
teljes n�pess�g: 0.95 f�rfi/n� (2010)

V�rhat� �tlag�letkor:
teljes n�pess�g: 48.3 �v
f�rfi: 46.44 �v
n�: 50.22 �v (2010)

Nemzetis�g:
guineai

Etnikumok:
afrikai 99% (k�zt�k balanta 30%, fula 20%, manjaca 14%, mandinga 13%, papel 7%), eur�paiak �s mulattok 1%

Vall�s:
t�rzsi vall�s� 50%, muzulm�n 40%, kereszt�ny 10%

Nyelv:
hivatalos a portug�l

Orsz�g neve:
Bissau-guineai K�zt�rsas�g

�llamforma:
k�zt�rsas�g

K�zigazgat�s:
9 r�gi� (regiao): Bafata, Biombo, Bissau, Bolama (Bijagos), Cacheu, Gabu, Oio, Quinara, Tombali

F�ggetlens�g:
1973. szeptember 24. (Portug�li�t�l)

Alkotm�ny:
1984. m�jus 16., t�bbsz�r m�dos�tva: 1991. m�jus 4-�n, 1991. december 4-�n, 1993. febru�r 26-�n, 1993. j�nius 9-�n, �s 1996-ban

V�laszt�jog:
18 �v felett �ltal�nos

V�grehajt� hatalom:
�llamf�: Malam Bacai SANHA (2009. szeptember 8. �ta)
Korm�nyf�: Carlos GOMES Junior (2008. december 25. �ta)
Korm�ny: a kabinet tagjait az �llamf� nevezi ki a korm�nyf� javaslat�ra
V�laszt�s: az �llamf�t k�zvetlen�l 5 �vre v�lasztj�k, a legutols� 2009 j�nius 28-�n lett megtartva, a k�t jel�lt k�z�tt j�lius 26-�n d�lt el a harc egy m�sodik fordul�ban.
Eredm�nyek (2. fordul�): Malam Bacai SANHA 63.5%, Kumba YALA 36.5%

T�rv�nyhoz�s:
Az egykamar�s N�pi Nemzetgy�l�s (Assembleia Nacional Popular) 100 tagj�t k�zvetlen�l 5 �vre v�lasztj�k
V�laszt�sok: az utols� voksol�s 2008. november 16-�n volt (k�vetkez�: 2012)
Eredm�nyek: sz�zal�kban p�rtonk�nt - PAIGC 49.8%, PRS 25.3%, PRID 7.5%, PND 2.4%, AD 1.4%, egy�b p�rtok �sszesen 13.6%,
mand�tumonk�nt – PAIGC 67, PRS 28, PRID 3, PND 1, AD 1

Igazs�gszolg�ltat�s:
Legfels�bb B�r�s�g (Supremo Tribunal da Justica)

P�rtok �s politikai vezet�k:
African Party for the Independence of Guinea-Bissau and Cape Verde (PAIGC) [Carlos GOMES Junior]; Party for Social Renewal (PRS) [Kumba YALA]; Democratic Alliance (AD); Democratic Social Front (FDS); Electoral Union (UE); Guinea-Bissau Civic Forum/Social Democracy (FCGSD) [Antonieta Rosa GOMES]; Guinea-Bissau Democratic Party (PDG); Guinea-Bissau Socialist Democratic Party (PDSG) [Serifo BALDE]; Labor and Solidarity Party (PST) [Iancuba INDJAI]; New Democracy Party (PND); Party for Democratic Convergence (PCD) [Victor MANDINGA]; Party for Renewal and Progress (PRP); Progress Party (PP) [Ibrahima SOW]; Republican Party for Independence and Development (PRID); Union for Change (UM) [Amine SAAD]; Union of Guinean Patriots (UPG) [Francisca VAZ]; United Platform (UP) (PCD, FDS, FLING, �s a RGB-MB koal�ci�ja); United Popular Alliance (APU); United Social Democratic Party (PUSD)

Nemzetk�zi szervezetek tagja:
ACCT, ACP, AfDB, AU, CPLP, ECOWAS, FAO, FZ, G-77, IBRD, ICAO, ICCt, ICRM, IDA, IDB, IFAD, IFC, IFRCS, ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, IOM, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, NAM, OIC, OIF, OPCW, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, Union Latina, UNWTO, UPU, WADB, WAEMU, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO.

Gazdas�g
Bissau-Guinea a vil�g legszeg�nyebb orsz�gai k�z� tartozik. Gazdas�ga szinte kiz�r�lag a fejletlen, id�j�r�si viszontags�goknak kitett mez�gazdas�gi �gazatra (f�ldimogyor�-termeszt�s), hal�szatra �s a fakitermel�sre �p�l. A polg�rh�bor� sor�n lerombol�d� infrastrukt�ra ma is romokban hever, a korm�nycsapatok �s a felkel�k id�szakos �sszecsap�sai v�gett semmilyen fejleszt�s, beruh�z�s nem kivitelezhet�, a k�lf�ldi t�ke messze elker�li Bissau-Guine�t. A k�olaj-, illetve a k�l�nb�z� f�mek �s �rcek b�ny�szat�hoz kapott nemzetk�zi seg�lyek csak id�legesen serkentett�k az orsz�g gazdas�gi prosperit�s�t. A privatiz�ci�s t�rv�nyek megszeg�se, a piacliberaliz�l�s elfojt�sa, valamint a korrupci� eluralkod�sa nyom�n a Vil�gbank �s az IMF jelent�sen m�rs�kelte szubvenci�it, melyek ma m�r csak a gyorsseg�lyekre elegend�ek.  

GDP n�veked�si r�ta:
2.9% (2009)

GDP – szektorok szerint:
mez�gazdas�g: 62%
ipar: 12%
szolg�ltat�sok: 26% (1999)

Ipar:
�lelmiszeripar, s�rgy�rt�s, alkoholipar

Export partnerek:
India 62.21%, Nig�ria 31.28%, Portug�lia 1.48%, (2009)

Import partnerek:
Portug�lia 17.33%, Szeneg�l 13.66%, Hollandia 9.27%, India 9.11%, Thaif�ld 5.2%, Braz�lia 4.49% (2009)

Rep�l�terek:
9 (2009)

Hader� nemek:
N�pi Forradalmi Fegyveres Er�k (FARP): gyalogs�g, tenger�szet, l�gier�; f�lkatonai er�k