F�v�ros
Moroni

Elhelyezked�s:
Szigetcsoport az Indiai-�ce�nban, Madagaszk�rt�l �szakra

Ter�let
teljes: 2.235 km²
sz�razf�ld: 2.235 km²
v�z: 0 km²

Tengerpart:
340 km

�ghajlat:
m�rs�kelten tr�pusi, hosszabb csapad�kos id�szakokkal

Magass�gi pontok:
legalacsonyabb: Indiai-�ce�n 0 m
legmagasabb: Le Kartala 2.360 m

Term�szeti er�forr�sok:
hal �s egy�b tengeri �l�l�nyek, k�l�nb�z� gy�m�lcs�k

Term�f�ld:
m�velhet� ter�let: 35.87%
m�velt ter�let: 23.32%
egy�b: 40.81% (2005)

K�rnyezetv�delmi egyezm�nyek:
tagja: Biodiversity, Climate Change, Climate Change-Kyoto Protocol, Desertification, Endangered Species, Hazardous Wastes, Law of the Sea, Ozone Layer Protection, Ship Pollution, Wetlands

N�pess�g:
773.407 (2010. j�lius)

Korszerkezet:
0-14 �v k�z�tt: 41.9% (f�rfi 162.767/n� 161.487)
15-64 �v k�z�tt: 55% (f�rfi 210.164/n� 215.219)
65 �v felett: 3.1% (f�rfi 10.757/n� 13.013) (2010)

N�pess�g n�veked�si r�ta:
2.731% (2010)

Bev�ndorl�si r�ta:
nincs adat (2010)

Nemek ar�nya:
sz�let�skor: 1.03 f�rfi/n�
15 �v alatt: 1.01 f�rfi/n�
15-64 �v k�z�tt: 0.98 f�rfi/n�
65 �v felett: 0.83 f�rfi/n�
teljes n�pess�g: 0.98 f�rfi/n� (2010)

V�rhat� �tlag�letkor:
teljes n�pess�g: 63.83 �v
f�rfi: 61.41 �v
n�: 66.32 �v (2010)

Nemzetis�g:
comorei

Etnikumok:
antalote, kafre, makoa, oimatsaha, szakalava

Vall�s:
szunnita muzulm�n 98%, r�mai katolikus 2%

Nyelv:
hivatalos az arab �s a francia, valamint besz�lnek m�g t�bb helyi nyelvj�r�st is

Orsz�g neve:
Comore-szigeteki Uni�

�llamforma:
k�zt�rsas�g

K�zigazgat�s:
3 sziget �s 4 k�rzet (*-gal jel�lve): Grande Comore, Anjouan, Domoni*, Fomboni*, Moheli, Moroni*, Moutsamoudou*.

F�ggetlens�g:
1975. j�lius 6. (Franciaorsz�gt�l)

Alkotm�ny:
2001. december 23.   

V�laszt�jog:
18 �v felett �ltal�nos

V�grehajt� hatalom:
�llam- �s korm�nyf�: Ahmed Abdallah SAMBI (2006. m�jus 26. �ta)
Korm�ny: a kabinet tagjait az �llamf� nevezi ki
V�laszt�s: az �llamf�i tiszts�g rot�l�dik a h�rom nagy szigeten eln�kk� v�lasztott szem�lyek k�z�tt, voksol�st 4 �vente tartanak, az utols� szavaz�s 2006 m�jus�ban volt. (K�vetkez� v�laszt�s tervezett id�pontja: 2011)
Eredm�nyek: Ahmed Abdallah SAMBI 58.0%, Ibrahim HALIDI 28.3%, Mohamed DJAANFAMI 13.7%

T�rv�nyhoz�s:
Az egykamar�s Uni� Gy�l�s 33 tagja k�z�l 15-�t a nagyobb szigetek-szigetcsoportok helyi test�letei deleg�lj�k, m�g 18-at k�zvetlen�l v�lasztanak, egyar�nt �t �vre. 
V�laszt�sok: 2009. december 6-�n �s 20-�n tartott�k az utols� voksol�st. (K�vetkez� v�laszt�s: 2014)
Eredm�nyek: mand�tumonk�nt - CdIA 4, CRC 19, f�ggetlen 1 illetve 9 k�pvisel�t a helyhat�s�gok deleg�lnak.

Igazs�gszolg�ltat�s:
Legfels�bb B�r�s�g (Cour Supremes)

P�rtok �s politikai vezet�k:
Convention for the Renewal of the Comoros (CRC) [AZALI Assowmani]; Camp of the Autonomous Islands (CdIA); Front National pour la Justice (FNJ) [Ahmed RACHID]; Mouvement pour la Democratie et le Progress (MDP-NGDC) [Abbas DJOUSSOUF]; Parti Comorien pour la Democratie et le Progress (PCDP) [Ali MROUDJAE]; Rassemblement National pour le Development (RND) [Omar TAMOU, Abdoulhamid AFFRAITANE].

Nemzetk�zi szervezetek tagja:
ACCT, ACP, AfDB, AMF, AU, COMESA, FAO, FZ, G-77, IBRD, ICAO, ICCt, ICRM, IDA, IDB, IFAD, IFC, IFRCS, ILO, IMF, IMO, IMSO, InOC, Interpol, IOC, IPU, ITSO, ITU, ITUC, LAS, NAM, OIC, OIF, OPCW, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO (megfigyel�)

Gazdas�g
A Comore-szigetek a vil�g egyik legszeg�nyebb �llama. A f�ggetlens�g hosszadalmas kiv�v�sa �ta politikai puccsok sorozata tette egyre instabilabb� az orsz�got mind gazdas�gi, mind t�rsadalompolitikai �rtelemben. A f�ldrajzi adotts�gokb�l k�vetkez�en valamennyi nyersanyag �s energiaforr�s tekintet�ben importra szorul� orsz�g gazdas�gi �rtelemben teljesen sz�tforg�csol�dott, �llami szinten nagyon kev�s beruh�z�s jut el a megval�sul�sig, a lakoss�g f�k�nt mez�gazdas�gi termel�sb�l igyekszik fenntartani mag�t. 

GDP n�veked�si r�ta:
1% (2009)

GDP – szektorok szerint:
mez�gazdas�g: 40%
ipar: 4%
szolg�ltat�sok: 56% (2001)

Munkaer� – szektorok szerint:
mez�gazdas�g: 80%
ipar �s szolg�ltat�sok: 20% (1996)

Ipar:
hal�szat, turizmus, parf�mk�sz�t�s

Export partnerek:
T�r�korsz�g 25.2%, Franciaorsz�g 20.44%, Szingap�r 17.44%, Alg�ria 8.2%, Olaszorsz�g 6.09%, Sza�d-Ar�bia 5% (2009)

Import partnerek:
Franciaorsz�g 15.5%, K�na 14.66%, India 10.55%, Egyes�lt Arab Emir�tusok 7.88%, Pakiszt�n 5.69%, Kenya 4.51%, (2009)

Rep�l�terek:
4 (2009)