Főváros
Asmara
Elhelyezkedés:
Kelet-Afrikában, a Vörös-tenger partján Szudán és Etiópia között
Terület
teljes: 117.600 km2
szárazföld: 101.000 km2
víz: 16.600 km2
Tengerpart:
1.151 km
Éghajlat:
a partvidéken forró és száraz egész évben, a belső területeken valamivel csapadékosabb
Magassági pontok:
legalacsonyabb: Kulul -75 m
legmagasabb: Soira 3.018 m
Természeti erőforrások:
arany, cink, kopper, só, kevés olaj és földgáz, hal
Termőföld:
művelhető terület: 4.78%
művelt terület: 0.03%
egyéb: 95.19% (2005)
Környezetvédelmi egyezmények:
tagja: Biodiversity, Climate Change, Climate Change-Kyoto Protocol, Desertification, Endangered Species, Hazardous Wastes, Ozone Layer Protection
Népesség
Népesség:
5,647,168 (2010. július)
Korszerkezet:
0-14 év között: 42.8% (férfi 1,212,848/nő 1,202,240)
15-64 év között: 53.7% (férfi 1,483,169/nő 1,547,078)
65 év felett: 3.6% (férfi 92,009/nő 109,824) (2010)
Népesség növekedési ráta:
2.577% (2010)
Bevándorlási ráta:
nincs adat (2008)
Nemek aránya:
születéskor: 1.03 férfi/nő
15 év alatt: 1.01 férfi/nő
15-64 év között: 0.96 férfi/nő
65 év felett: 0.82 férfi/nő
teljes népesség: 0.98 férfi/nő (2010)
Várható átlagéletkor:
teljes népesség: 61.78 év
férfi: 59.71 év
nő: 63.9 év (20010)
Nemzetiség:
eritreai
Etnikumok:
tigrinya 50%, tigre és kunama 40%, afar 4%, saho 3%, egyéb 3%
Vallás:
muzulmán többségében, de vannak koptok, római katolikusok és protestánsok is
Nyelv:
hivatalos az arab, mellette beszélik még az afart és a tigrinyát is
Kormányzat
Ország neve:
Eritrea Állam
Államforma:
köztársaság
Közigazgatás:
6 régió (zoba): Anseba, Debub, Debubawi K'eyih Bahri, Gash Barka, Ma'akel, Semenawi Keyih Bahri
Függetlenség:
1993. május 24. (Etiópiától)
Alkotmány:
1993. május 19. (az autonómia dokumentuma), 1997. május 19. módosítva
Választójog:
18 év felett általános
Végrehajtó hatalom:
Állam- és kormányfő: ISAIAS Afworki (1993. június 8. óta)
Kormány: az Államtanács tagjait az államfő nevezi ki
Választás: az államfőt 5 évre a Nemzetgyűlés választja meg az utolsó voksolás még 1993-ban volt, azóta szavazás nélkül tölti be az államfő tisztségét.
Törvényhozás:
Az egykamarás Nemzetgyűlés 150 tagját közvetlenül 5 évre választják
Választások: az utolsó voksolás még 1997-ben volt, akkor is csak a tagok felét választották közvetlenül az állampolgárok
Igazságszolgáltatás:
Legfelsőbb Bíróság, valamint alsóbb szintű területi és speciális testületek
Pártok és politikai vezetők:
People's Front for Democracy and Justice (PFDJ) [ISAIAS Afworki]
Nemzetközi szervezetek tagja:
ACP, AfDB, AU, COMESA, FAO, G-77, IAEA, IBRD, ICAO, ICCt (aláíró), IDA, IFAD, IFC, IFRCS megfigyelő), ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, ISO (aláíró), ITU, ITUC, LAS (megfigyelő), MIGA, NAM, OPCW, PCA, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UNWTO, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO
Gazdaság
A függetlenség kivívása óta Eritrea súlyos gazdasági problémákkal küszködik, a lakosság döntő hányada él a létminimum alatt. Az antidemokratikus politikai berendezkedés végett komoly visszásságok tapasztalhatók a gazdaságban is, a mindent átszövő korrupció gátat szab a valós fejlesztéseknek, beruházásoknak. A kiterjedt külkereskedelmi kapcsolatok egy jelentős része a fegyvervásárláshoz kapcsolódik, Eritrea hatalmas összegeket fordít fegyverkezésére. Az Etiópiával való háborúskodás jelentős mértékben rombolta le az ország infrastruktúráját, a lakosság fő bevételi forrásának minősülő mezőgazdaság is súlyos károkat szenvedett (csatornahálózatok elpusztítása, földek felégetése). A nemzetközi segélyek hangsúlyos része el sem jut a rászorulókhoz, az élelmiszerimport mértéke nem illeszkedik az indokolt szinthez. A fejleszthető kereskedelmi és olajipari ágazat területén önprivatizációt hajtottak végre a hatalmon lévők.
GDP növekedési ráta:
3.6% (2009)
GDP – szektorok szerint:
mezőgazdaság: 17.3%
ipar: 23.2%
szolgáltatások: 59.5% (2009)
Ipar:
élelmiszeripar, fafeldolgozás, textilipar, kézművesipar, sóbányászat, cementgyártás
Export partnerek:
Olaszország 34.4%, Kína 16.2%, Szudán 15.2%, Franciaország 9.4%, Szaúd-Arábia 5.2%, Ausztrália 4.4% (2007)
Import partnerek:
Szaúd-Arábia 19.1%, Olaszország 15.1%, Kína 11.1%, Törökország 8.3%, Németország 7.2%, Ukrajna 5.1% (2007)
Repülőterek:
13 (2010)
Hadsereg
Haderő nemek:
Szárazföldi Erők, Haditengerészet, Légierők (2010)
Hadi kiadások dollárban:
A GDP 6.3%-a (2006)
/afrikatanulmányok.hu/
|