Sínai-félsziget
A Sínai-félsziget Egyiptom részét képező, háromszög alakú félsziget, melynek területe 61 000 négyzetkilométer. A Földközi-tenger és a Vörös-tenger fogja közre. Izrael, az Akabai-öböl, a Szuezi-öböl és a Szuezi-csatorna határolja be. A félsziget északi része sivatagos, déli részét hegyláncok zárják le. Ezek között a hegyek között található az ország legmagasabb pontja is. Ez a fog alakú félsziget, melynek a neve is ezt jelenti, teljesen más életformát mutat, mint Egyiptom más, sűrűn látogatott részei. Az elmúlt évtizedekben végbement, szinte folyamatos háborúskodás ellenére, hihetetlen harmóniát és szépséget vonultat fel a félsziget. Ezen a viszonylag kis területen van homoksivatag, kősivatag, sziklarengeteg és oázis egyaránt. Talán ezért is olyan értékes, hogy nemzetek háborúzzanak érte, annak ellenére, hogy évezredek óta Egyiptom része a félsziget.
Az ókori Egyiptomban a Sínai-félsziget jelentőssége nagyon nagy volt, tekintettel arra, hogy a félszigeten kettő türkizbánya is volt, melyet több száz éven át üzemben tartottak, itt fejtették ki azokat a köveket, melyre feltétlenül szükségük volt a fáraók építkezéseihez, temetkezéseihez.
1869-ben megnyitották a Szuezi-csatornát, mely jelentősen felgyorsította a vízi kereskedelmet, főként Európa és Ázsia között. A hatékonyság igen megnőtt, hiszen ettől kezdve már nem kellett Afrikát megkerülniük a kereskedőknek.
1948-ban kitört a háború az arab országok és Izrael között. Ekkor az izraeli hadsereg bevonult a félszigetre, de hamarosan kénytelen volt elhagyni azt a nemzetközi nyomás hatására. A háború során egyiptomi katonákat állomásoztattak itt, hogy védjék a félszigetet. 1949-ben végleg egyiptomi fennhatóság alatt maradt a félsziget, az akkor folytatott fegyverszüneti tárgyalások hatására, ekkor nyilvánították háborúmentes övezetté a Gázai-övezettel együtt.
1956-ban Egyiptom bejelentette, hogy a Szuezi-csatornát nemzeti ellenőrzés alá vonja és az ebből származó bevételeket az asszuáni gát felépítésére fordítja. Ez összetűzéshez vezetett Izraellel, válaszképpen lerohanta a Sínai-félszigetet, ezzel ki is tört a szuezi válság. Később az ENSZ vette át a félsziget fennhatóságát, és miután kitört a hatnapos háború, ismét az izraeliek vették át az ellenőrzést. 1973-ban tört ki az újabb háború, melynek végeredménye csak 1979-ben érkezett el az izraeli-egyiptomi békeszerződés formájában. Azóta uralja ismét Egyiptom az egyébként évezredek óta sajátjának tudható területet.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
