Az alexandriai könyvtár
Az ókor legnagyobb könyvtárát I. Ptolemaiosz Szótér hozta létre Alexandriában. Célja a tudósok munkájának segítése volt. Mivel a templomokban csak az arra felszentelt papok olvashatták a tekercseket, ezért Ptolemaiosz kihozatta ezeket a könyvtárba, hogy a tudósok is hozzáférjenek. Továbbá írnokokat alkalmazott, akik másolták ezeket a tekercseket. Ezeket a könyveket folyamatosan gyűjtötték, míg az ókori világ legnagyobb könyvtárává nőtte ki magát. A könyvek összegyűjtésében a legnagyobb szaktekintély Démétriosz volt, aki annak idején arisztotelészi tanítvány volt. Sajnálatos módon I. Ptolemaiosz halála után annak fia és utódja száműzte őt. Az ő tanácsai nélkül nagy valószínűség szerint nem jött volna létre I. Ptolemaiosz álma, a tudósok otthona.
Az uralkodók váltakozásával a könyvtár egyre növekedett. Úgy tűnik mindannyian szívügyüknek tekintették a tudósok haladását. III. Ptolemaiosz uralkodásának idején növekedett a könyvtár a legjelentősebb mértékben, hiszen hozott egy rendeletet, miszerint minden beérkező hajót át kellett kutatni, és az esetleges talált könyvekről másolatot kellett készíteni. Ezeket külön tárolták a többi tekercstől. A legnevesebb filozófusok műveit folyamatosan kutatták és gyűjtötték, főként Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész műveit részesítették előnyben. Elsősorban a görög nyelvű tekercseket gyűjtötték, továbbá az idegen nyelvű tekercseket fordították görögre. Valószínűleg ennek az eredménye volt az első görög nyelvű Ószövetség.
A könyvtár kezdetlegesen ugyan, de katalógus rendszerrel működött. A könyvtárosok az évek során folyamatosan tökéletesítették ezt a katalógus rendszert, talán ennek folyománya valamilyen szinten a ma is használatban lévő rendszer. Az első könyvtáros Démétriosz volt, aki az eredeti tekercs gyűjtéseket és elrendezést is irányította. Őt Zenodotus követte, majd a leghíresebb könyvtáros következett, aki Kallimakhosz volt. Ő állította össze a könyvtár részletes katalógusát, a Pinakest, mely százhúsz kötetből állt. Őt Apolloniusz követte, majd Eratoszthenész, aki A Nagy Könyvespolcok Szerkezetét állította össze. Őt Arisztophanész követte, aki naprakészre frissítette a Pinakest, azaz a könyvtár katalógusát. Az utolsó ismert könyvtáros Arisztarkhosz volt, aki csillagász és nyelvész volt. Utána már nem maradt feljegyzés a további könyvtárosokról. Valószínűleg ők már nem alkottak maradandót, vagy a római uralom miatt nem került nevük feljegyzésre. Az alapokat i.e. 180-ig a fent felsorolt kiváló emberek letették, munkájukkal egy olyan kulturális és tudományos központot létesítve és fejlesztve, mely nagy hatással lehetett az ókor tudományos fejlődésére és a művészetekre.
I.e. 48-ban égett le először a könyvtár az alexandriai háború alatt, majd később a folyamatos támadások során többször is előfordult ez a sajnálatos esemény. A végső csapás i.sz. 640-ben következett be, amikor Omár kalifa parancsára égették fel a könyvtár maradványait vallási okokból. A kalifa szerint az itt található vallási könyvek feleslegesek voltak és mindenekfelett veszélyesek.
/utazasnyaralas.hu/
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
