Narmer fra
Az els emberek hozzvetlegesen ktszzezer vvel ezeltt jelentek meg a Nlus vlgyben. Ksbb, a neolitikumban a npessg mr letelepedett a Lbiai sivatagban, a Nlus deltban, a Fajjm ozisban s Fels-Egyiptomban. Az ghajlat vltozsa miatt a npessgnek egyre kzelebb kellett vonulnia a Nlushoz, mert a szrazsg rknyszerttette ket. Itt alakultak ki az els vroskezdemnyek. Ezt a szakaszt hvjuk Egyiptom trtnelmben predinasztikus kornak. Ekkor mr ktfel csoportosult a npessg, az egyik a Delta vidkre, a msik dlre. Ekkor mr szmos kirly uralkodott dlen, kztk Narmer s a Skorpi kirly.
Narmer volt az a meghatroz uralkodja az orszgnak, a predenasztikus kor utols uralkodja, aki szmos hadjrat sorn legyzte Als-Egyiptom kirlyt, majd utn egyestette az orszgot. Ekkor vette fel az Als s Fels-Egyiptom kirlya nevet, s az utna kvetkez uralkodk mint egy hagyomnyknt, vagy hatalmuk kinyilatkoztatsaknt tovbbra is ilyen formban viseltk ezt a cmet.
Az egyests trtnett a Narmer-paletta mesli el, ahol az egyik oldalon Narmer harcol ellenfeleivel ezstszn, zrt koronjban. A msik oldaln, az ellapon viszont vrs szn, nylt koronjban szemlli a lenyakazott ellenfeleket.
A kt orszgrsz klnbz koronjbl lett a ketts korona, mely ezentl a frak nnepi koronja volt, ezzel jelkpezve, hogy az orszg egysges, s a fra mindkt orszgrsz felett egyenlen gyakorolja hatalmt.
Narmer utdja, Mnsz fra alaptotta meg az I. dinasztit, melyet thiniszi nven is emlegetnek. Mnsz uralma alatt alaptottk meg a msodik fvrost, Memphiszt, hiszen a kt orszgrsz egyestse utn mr nem volt elg egy fvros, hiszen az orszg erteljesen szttagoldott, mreteibl addan. Ksbb a koronzsi szertartsokat is ttettk Memphiszbe, ennek jelentsge inkbb az orszg sszetartozst volt hivatott jelkpezni.
Narmer jelentsge kiemelked volt, hiszen volt az, aki vgrvnyesen egyestette az orszgot. Ksbb ugyan voltak prblkozsok az jra szttagoldsra, de ezek nem tartottak hossz ideig. gy tekinthetnk gy Narmer kirlyra, mint Egyiptom megalaptjra.
/utazasnyaralas.hu/
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
