Luxor a titokzatos kori vros
Luxort az kori grgk Thba, a ksbbi arabok El-Uqsur, sz szerinti fordtsban, „A palotk” nvvel illettk, amely srhelyeivel, risi szobraival s templomaival az kori Egyiptom emlkeinek legbmulatosabb gyjtemnyt mondhatja magnak.

A hatalmas karnaki templom, a luxori templom szobrai s szfinxei, a titokzatos srkamrk a kirlyok vlgyben lenygzik az ideltogatt, csakgy mint a Szfinx s a nagy piramisok. Kair nevezetessgeinek versengenie kell a modern vros minden velejrjval, ellenben Luxor nemes elszigeteltsgben pompzik, mintha megllt volna az id ezen a trsgen. A luxori terlet valban roppant gazdag antik relikvikban.
A modern Luxor egy kellemes kisvros a Nlus keleti partjn, mely szinte teljes mrtkben a turizmusra pt. zlsnk szerint brelhetnk vitorlst, hogy a Nlus ezst vizn utazzunk, vagy haladhatunk a foly mentn fogatokon, fehr turbnos kocsihajtk trsasgban. A folyt plmafk szeglyezik, s a vroskzpontban lnkszn minaretek veszik krl a luxori templomot.
Az risi Karnak a legnagyobb templomegyttes a vilgon. A foly tlpartjn talljuk a kirlyok s kirlynk vlgyt, Hatsepszut templomt, a Ramesszeumot s mg szmos nevezetessget.
Az orszgban Luxor az egyik legfbb turisztikai kzpont, ennek ellenre ez a tny egyltaln nem befolysolja a krnykbeli falvak lett. A vrost cukornd s lucerna ltetvnyek veszik krl, tovbb Luxor hatrban igen gyakori a vlyogtgls hzak ltvnya.
Luxor hossz, keskeny vros. A Nlus mentn 6 km hosszan hzdik s a legszlesebb pontja is csupn 2 km szles. A lenygz luxori templom a belvros szvben van. A Cornish el-Nil nev stny vgig a folyparton hzdik, innen gynyr kilts nylik a Nlus nyugati partjn lv teraszosan megmvelt fldekre s a kopr vrses hegyekre.
A Luxori s Karnaki Templom kztti kiptett utat, mely hozzvetlegesen hrom kilomter hossz, valamikor Szfinxek tjnak hvtk, mert vgig emberfej, oroszln test hatalmas szobrok hatroltk. A Luxori Templom szoboralakjait, oszlopait fleg II.Ramszesz s III.Thutmszisz kszttette. Szpek a vrs grnitbl faragott fra szobrok, s a hatalmas oszlopok. A falakat bort kpek s hieroglifk egy titokzatos kultrt takarnak.
/utazasnyaralas.hu/
|